2013. október 25., péntek
2013. október 24., csütörtök
Fb. bejegyzésem arról, hogy mi várható okt.24.-én az "ellenzéki oldalon"?
Mi várható ma az "ellenzéki oldalon"?
Az MSZP, ha valóban párt (és az eddigiek erről kevés kétséget hagynak),
akkor összehívja az illetékes testületét és hivatalos döntést hoz a
tegnapiak után a további teendőkkel kapcsolatban. Feltéve, hogy nem
következik be a pártban politikai fordulat, az azt jelenti, hogy a
választásokig ez már semmilyen körülmények között nem fog megváltozni.
Az "összefogás" tematika, mint nyomásgyakorlási eszköz ezzel okafogyottá
válik.
Részben politikai intelligencia, részben pedig pozíció
kérdése, hogy ezen a térfélen ki hagy fel a riválisok cégérezésével (a
továbbiakban negligálva őket) és kinek létkérdés a másik potenciális
szavazatainak elhódítani akarása. Egy azonban előre látható. Hogy ha
senki se tér ki a csirkejáték elöl az utolsó pillanatban, akkor csak
vereség következhet és utána egymás okolása. Vagyis a magyar "baloldal" -
ha késve is - követi a "lengyel utat".
2013. október 17., csütörtök
Fb. hozzászólásom a "kisebbik rossz" fogalmáról és a generációkról
Az
idősebb nemzedék túl jól ismeri a kisebbik rossz fogalmát, a
középgeneráció most tanulja, a fiataloktól viszont ez tökéletesen
idegen. Ők hallani se akarnak ilyesmit, noha ténylegesen teszik is:
mennek külföldre élni.
2013. október 16., szerda
Fb. bejegyzésem Illetékes Elvtársról
Illetékes Elvtárs
Azért volt anno telitalálat a kabaréban, mert egy kínosan személytelen
korban minden hülyeségért magára vette és agresszíven képviselte a
felelősséget. Ma az ellenkező végletnél tartunk. A mai I.E. európaszerte
hirdeti, hogy az intézményes megoldások helyett a személyesség ideje
jött el. Ezért féltékenyen vigyáz arra, hogy semmi szerinte fontos dolog
másvalaki - akár saját alvezére - nevéhez ne kötődjön. Egyes témákat meg
még külön is a nevére vesz. Ezért siralmas és reménytelen látványos
kudarcok esetén a próbálkozás maga helyett bűnbak állítására - hacsak
nem az ellenség keze a bűnbak.
2013. október 9., szerda
Fb. hozzászólásom arról, hogy mi történt egy év alatt a magyar ellenzékben
Kedves
Lendvai L. Ferenc, Bajnai egy Milla által rendezett naggyűlésen lépett
színre. Annak az illúziónak volt - velünk együtt - a foglya, hogy a
pártok megjelenése ellen tiltakozó civilek önálló szavazói tömb, amely a
zászlóbontással jelentősen bővülhet.
Ezt látszottak igazolni az első közvéleménykutatások is. A későbbiek
azonban ezt nem támasztották alá. A civil mozgalmakból megdöbbentően
kevesen vállalták, hogy aktív politikussá váljanak. Az LMP Bajnai
színrelépésével szakadt, csatlakozott Bajnaihoz az a rész, amelyik
komolyan gondolta Orbán leváltásának szükségességét. Ők vállalják a
politikusi szerepet, de jelentős számú szavazót nem hoztak magukkal.
Menet közben kiderült, hogy a civil tüntetések résztvevői valójában
mindig is tudatos ellenzékiek voltak, csak az adott pártkínálattal
kapcsolatban voltak fenntartásaik. De - jobb híján - egyik vagy másik
ellenzéki pártra eleve hajlandóak lettek volna szavazni. Ez van az
emlegetett "visszaáramlás" mögött is. Itt állunk tehát a kampányban
változatlanul a nélkül, hogy az Orbán távozását kívánó potenciális
szavazók megtalálták volna azt a pártot, ami mögé felsorakoznának. Üdv.
S.B.
2013. október 8., kedd
Fb. bejegyzésem : Egy döbbenetesen aktuális Petőfi - versrészlet
A magyar ellenzéki politika és közönsége
Kár vesződni a helyzet leírásával. Inkább menjünk vissza vagy 170 évet és transzponáljuk azt, amit Petőfi a színészetről akkor megfogalmazott:
Kenyért keresni színészek leszünk,
Nem a művészet szent szerelmiből,
S haladni nincsen semmi ösztönünk.
"Pártolj, közönség, és majd haladunk,"
Mond a szinész: és az meg így felel:
"Haladjatok, majd aztán pártolunk;"
És végre mind a kettő elmarad.
Nem is hiszem, hogy a szinészetet
Becsülni fogják, míg ez befogad
Minden bitangot, gaz sehonnait,
Kik a világnak söpredékei,
S itten keresnek biztos menhelyet.
Barátom, ez fájt énnekem s neked,
Ez keseríte minket annyira.
Az isten adja, hogy minél előbb
Akképpen álljon szinmüvészetünk,
Amint valóban kéne állnia.
Kár vesződni a helyzet leírásával. Inkább menjünk vissza vagy 170 évet és transzponáljuk azt, amit Petőfi a színészetről akkor megfogalmazott:
Kenyért keresni színészek leszünk,
Nem a művészet szent szerelmiből,
S haladni nincsen semmi ösztönünk.
"Pártolj, közönség, és majd haladunk,"
Mond a szinész: és az meg így felel:
"Haladjatok, majd aztán pártolunk;"
És végre mind a kettő elmarad.
Nem is hiszem, hogy a szinészetet
Becsülni fogják, míg ez befogad
Minden bitangot, gaz sehonnait,
Kik a világnak söpredékei,
S itten keresnek biztos menhelyet.
Barátom, ez fájt énnekem s neked,
Ez keseríte minket annyira.
Az isten adja, hogy minél előbb
Akképpen álljon szinmüvészetünk,
Amint valóban kéne állnia.
2013. október 7., hétfő
Fb. bejegyzésem a politizálásról - főként kampány idején
Lányomnak mondom, menyem értsen róla
A tőzsdézés alapszabálya: nem azt kell eltalálni, hogy mik a
fundamentális trendek, hanem azt, hogy a többi tőzsdéző mit fog csinálni
a közeli napokban.
2013. október 1., kedd
Egy Fb. bejegyzésem az USA republikánusok kockázatos játékáról
Az USA republikánusok kockázatosan játszanak
Egy ideológikus és szegényellenes politikai álláspont kedvéért idéztek
elő rendkívüli költségvetési helyzetet, amely rengeteg közszolga
jövedelmét teszi kifizethetetlenné. Minthogy a közvélemény többsége
láthatólag nem áll mögöttük, a helyzet kiélezésével a tradicionális
kétpárti váltógazdaság fennmaradása is kétségessé válhat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)