Fb. posztom egy új, modern, demokratikus közigazgatási elit kinevelődésének lehetőségéről

Lehetőség egy új, fiatal politikai és közigazgatási elit képződésére

Az 1990-es rendszerváltrás egyik siráma volt az iszonyatos káderehiány és az egyoldalúan képzett értelmiségiek beáramlása a politikai elitbe. Valamelyes praktikus tapasztalata a késő Kádár-kor technokráciájának volt - de annak se a plurális demokrácia és a valódi piacgazdaság körülményeinek megfelelő sajátosságú. Ez utóbbi egyszerre volt segítség és máig ható tehertétel.

A NER korszaknak jól ismerjük a számos tekintetben torz voltát és annak hatását a különféle káderek kiválasztására és szocializálására. De azt nem akarjuk tudomásul venni, hogy ezeknek a kádereknek egy része így vagy úgy, de szert tesz bizonyos releváns közigazgatási és makrogazdasági ismeretekre - míg szinte mindenki más ezekből lényegében kimarad.

Ez az, amivel a mai rendszer bojkottjának elkötelezettjei nem számolnak., Nem foglalkoiznak azzal, hogy ha egy dzsinn varázsolna egy demokratikus rendszerváltozást, ismét nem lennének olyan felkészült politikusok és közszolgák, akik azt megfelelően működtetni tudnák. Az a néhány ellenzéki képviselő, aki pozíciójánál fogva több valóságos információhoz jut hozzá, mint a többiek, erre édeskevés.

Az ellenzéki összefogás jelentős önkormányzati térfoglalása 2019 őszén egy nem várt lehetőséget kínál Magyarország jövőjére nézve.Ha tudatosan erre használják fel, alkalmas "iskola" lehet egy tehetséges fiatal gárda kinevelődésének, amely gyakorlati tapasztalatok birtokában alkalmas lehet egy rendszerváltás után az ország adekvát működtetésére. Ennek társadalmi (társadalomtörténeti?) jelentőségét aligha lehet túlbecsülni - feltéve persze, ha az új polgármesterek, képviselő testületek tudatosan törekszenek erre .

A magyar politikai aréna és a nemzetközi játéktér

Orbán úgy gondolta, hogy a magyar politikai arénát teljesen és véglegesen maga alá gyűrte. Övé itt a vitathatatlan politikai és gazdasági hatalom, a fékek és ellensúlyok rendszerét felszámolta. Az itt működő multikkal különalkut kötött, az EU pénzét vétójoga révén garantáltan fejheti, az orosz függés természetét meg az határozza meg, hogy az EU tagjaként belülről kell képviselnie orosz érdekeket, tehát relatíve önállóan. A mindennek keretet adó homlokzat - demokrácia olyan mértékben tartható kézben, amilyen mértékben és módon ezt éppen úri kedve diktálja - legyen szó politikai ellenzékről , médiáról, igazságszolgáltatásról, bankrendszerről, akármiről- beleértve a nyelvteremtéssel való visszaélést is.. Játszhat vele, mint macska az egérrel. S még arra is volt gondja, hogy a szolgáló burzsoázia gátlástalan kiépítése mellett a hosszú konjunktúra idején  - a felelőtlen prociklikus gazdaságpolitika segítségével - még a megnyomorított tömegeknek is juttasson morzsákat, ezzel is biztosítva szavazataikat. Így aztán belföldön és külföldön mindenki tudomásul vette, hogy noha a választásokon a nem az állampártra szavazók mindig legalább annyian vannak, mint az orbánisták, ez praktikusan semmire sem használható, bárminek is tulajdonítsák ennek lehetségességét.

A magyar aréna teljes letarolását befejezve Orbán érdeklődése és ambiciója a nemzetközi játéktér felé fordult. Azt helyesen ismerte fel, hogy az eddigi világrend hanyatlik, nincs se ereje, se kedve megvédeni magát és megbüntetni megsértőit. Azt is jól látta, hogy a jövőben a világban nem lesz újra egyetlen domináns hatalom, mint a II. Világháborút követően eddig az USA volt. Érzékelte a nagy tömegek frusztráltságát, protest hangulatát, establishment - ellenességét, valamint világszerte a nyilvános tér megváltozását és mindennek következtében kiszolgáltatottságukat különféle populista demagógoknak. Amiben viszont vágyait követve tévedett, az az volt, hogy Európát (és az egész nyugati világot) napjainkban el fogja önteni egy szélsőjobboldali, nacionalista tekintélyuralmi áradat, amely feltartóztathatatlannak bizonyul. A tavalyi EU parlamenti választás és egyes európai oszágokban azóta bekövetkezett fejlemények ezt az áradatot megtörték. Ez meghiusította a magyar minisztereknök nagyétvágyú ambicióit az európai színpadon és kármentő taktikázásra kényszerítette őt.

Hogy a magyar választó ebből a nemzetközi vereségből mit érzékelt, az nem egyértelmű. De hogy a Trócsányi - ügy sokat megmutathatott ebből a kudarcból a magyar nagyközönségnek, az aligha vitatható. S hogy a sebezhetetlenség mítoszának megsérülése mennyire bátorította fel a magyar ellenzéket és híveit és mennyire bizonytalanította el a kománytábort, azt csak vélelmezni lehet. De hogy az október13.-i önkormányzati választások ebből a szempontból kitűnő időpontot jelentettek az egy az egy elleni mérkőzést először kipróbáló ellenzéknek, az aligha vitatható. Valamint az sem, hogy ezután a külföld is másképp fog nézni az országra: megtanulhatta, hogy csak a vidéki Magyarország Orbáné.

A választások márnapján megjósolhatatlan, hogy mit hoznak a következő hónapok, évek mind Európának, mind Magyarországnak akár a gazdaságban, akár a politikában. Ez rengeteg tényezőtől és azok koincidenciáitól. függ. De Magyarország mindenképpen nagy lépést tett vissza, Európába. Ennek geopolitikai jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Egyedül vétózni

Ha egy szervezetben, ahová önként léptél be, egy szavazásnál egyesegyedül élsz a vétójogoddal, annak nagyon nyomós oka kell legyen. Egy ilyen vétóval nem csak az adott kérdésben nyilvánítsz sajátos véleményt, hanem egyben minősíted az összes többi tagot. Ők vagy nem képesek felérni ésszel, mi a helyes álláspont, vagy erkölcsi defektus részükről, hogy tudják, mi a helyes, mégse arra voksolnak.
Az egyetlenként való vétózásoddal újradefiniálod a szervezethez való viszonyodat is. Vita után került sor a szavazásra, hogy kialakuljon a "mi" álláspontunk. Ki is alakult, de te kivontad magad a "mi"-ből. Az adott kérdés elég fontos volt számodra, hogy ezt tedd. De tudnod kell, hogy ezzel más tagok számára kétségessé tehetted, hogy úgy általában is bele lehet-e érteni teged a "mi"-be. Ha a szembefordulásod egyedi eset volt, talán elfelejtik. De ha nem, akkor fenyeget, hogy a szervezet fekete bárányának fognak tekinteni. Gondolhatsz arra, hogy ezáltal jobb alkupozícióba kerülsz, mert esetenként biztosítani akarják, hogy ne vétózz meg valamit, ami nekik fontos. Arra meg nem gondolsz, hogy gyűlik a harag, és ott vesznek rajtad elégtételt, ahol nem várod, vagy nem tudsz ellene védekezni.
De nem is ezek a praktikus következmények a legfontosabbak. Ha kikerülsz a "mi"-ből, veled együtt megkérdőjeleződnek azok is, akiket képviselsz. És a bizonytalan nemzetközi identitás bármikor valamilyen pusztító identitás-válságba csaphat át - a változó és egyre harciasabb világban .