2014. március 10., hétfő

Fb. bejegyzés arról, hogy komolyan veszi-e az EU a szélesítés - mélyítés dilemmát?

Komolyan veszi-e az EU a szélesítés - mélyítés dilemmát?

A látványos politikai lépések nem arra vallanak, hogy átgondolt, kivitatott stratégiája lenne az EU -nak. Ukrajnával kapcsolatban úgy látszik, mint ha az optimista periódusban irányadó szélesítés stratégia változatlan lenne.E szerint földrajzilag mennél távolabbra jut el az EU a társulási szerződésekkel, az ezt követő csatlakozási tárgyalásokkal és a tagfelvételekkel, annál szilárdabb lesz a katonai és gazdasági biztonság Európában és erősebb a demokrácia bástyája. Másfelől az euro - válság kapcsán viszont az látszik, hogy az euro - övezet pénzügyi stabilitása csak a gazdasági és politikai integráció mélyítése útján lehetséges. Ez ügyben születnek ugyan döntések, de áttörés mégsem látszik. Mély csend van arról, hogy ez a két tendencia ellentétes is lehet egymással. Az viszont látszik, hogy egyfelől a nem euro-ővezethez tartozó EU tagoknál a közös értékek és a mélyülő integráció szempontjából divergáló tendenciák mutatkoznak (mindenekelőtt Magyarországon), másfelől egy sor országban erősödnek az euroszkeptikus pártok. Noha most ismét EU parlamenti választási kampány van, nyoma sincs egy átfogó, mindezeket a kérdéseket egységben kezelő víziónak az EU jövőjéről, annak politikai, gazdasági , szociális és kultúrális körvonalairól. Vajon egyszerűen struccpolitikáról van szó? Netán abban bíznak, hogy a mindenkori pragmatikus lépések spontán módon visznek a kívánt irányba? Vagy úgy gondolják, hogy komoly előrelépés csak válságok idején lehetséges, ahol a kicsinyes ellenállások eltörpülnek a körülmények kényszeréhez képest? És hogy a válságokra adott válaszok csak jó irányba vihetnek? Vagy van egy titkolt vízió a működőképes többsebességes Európáról? Nem tudhatjuk!

2014. március 9., vasárnap

Fb. bejegyzés arról, hogy önálló gazdasági - társadalmi képlet-e az Orbán rendszer

Önálló jelenség-e az Orbán - féle rendszer?

Sokan tettek kísérletet az Orbán rendszer átgondolt vagy csak éppen a minősítésben jelentkező azonosításra, hasonlítottá térben és időben kölönféle létező - létezett rendszerekhez. Egyre inkább úgy látszik azonban, hogy egy átmeneti rendszert próbáltak megragadni, mert valójában a helyzet sokkal egyszerűbb. A keleteurópai posztszovjet rendszerek közül a nyugatiak sikeres vagy kevésbé sikeres módon a liberális demokrácia rendszerét vették át, esetleg otromba, keleties kísérőjelenségekkel. A keletiek meg demokratikus homlokzat mögött vezérelvű oligarchikus modellt követtek. Egyre inkább látszik, hogy az eddig megismert Orbán - rendszer lényegét tekintve átmenet - kísérlet az egyikről a másik szabványos modellre. Eredetisége csak ebben az átmenetiségben van, amelynek időtartamát a különféle anyagi és egyéb ad hoc érdekek motiválják.

2014. március 2., vasárnap

Az ellenzék ölébe pottyant "orosz kártya"

Az ellenzék ölébe pottyant "orosz kártya"

Az ellenzék egyik témája kezdettől a nyugati típusú demokráciához való visszatérés volt. Ez azonban eddig nem lett nyerő lap, mert túl sok polgártársunkat megfertőzte az életszínvonal- igényeik nem teljesülése miatti frusztráltságban a Nyugatot bűnbaknak beállító propaganda és a nemzeti út ábrándja. Most azonban a paksi paktum révén láthatóvá vált az, hogy Orbán az oroszokra játszik, az oroszok pedig Ukrajnában gátlástalanul bevetik mind katonai fölényük, mind nyesanyag - monopóliumuk, mint pénzügyi függésben tartásuk politikai lehetőségeit. Ez elég fenyegető lehet a magyar választókra, ha az ellenzék minimális politikai tehetséget mutat az orosz kártya felhasználásában a kampány során.

Ez újra nyílttá teheti a választási küzdelmet és egyben alkalmassági vizsga az ellenzéki politikusok számára.