Formálisan ezt mindig lehet tudni: ki legyen egy állam elnöke, kik legyenek képviselők egy parlamentben, ki legyen a település polgármestere - mikor hogy. Gyakran van egy konvencionális másik értelmezés is: melyik politikai irányzat győz, lesz a többség a következő cilkusban. De itt nem végződik, hanem csak kezdődik egy-egy választás tétje.
Egy-egy központinak nevezett kérdést kiemelhetnek maguk az egyes jelöltek - ráadásul nem feltétlenül ugyanazt. Kiemelhetnek egy-egy fő tétet a publicisták és az elemzők. Értelmezhetik a tétet kívülállók (egy települési választás esetén az országra figyelők, egy országos választás esetén a külföld), de ami a legfontosabb : maguk a választásra jogosultak külön, külön. Hiszen minden választás alkalmából a lehetséges témáknak mindig egy halmazáról van szó, de ebből a választópolgár kiemel egyet (saját kútfejéből, vagy a mikrokörnyezete vagy éppen a propaganda hatására) aminek alapján szavaz, vagy ilyen híján otthon marad.
A választások eredménye azon nyomban is főbe kólinthatja a "győztes" szavazót a győztes személy értelmezése arról, hogy mire is kapott megbízást, a kialakuló koalíciók stb. De ez még csak a közvetlen reakció. A ciklus időtartama alatt pedig előre látható és előre nem látható fejleményekre adott válaszok mutatják meg igazán, hogy miről is szóltak a legutóbbi választások. Természetesen ezzel kapcsolatban is az eltérő értelmezések és értékelések garmadája láthat napvilágot.
Regionális vagy globális viszonylatban mennél nagyobb súlyú posztra, testületrre vonatkozik az adott választás, annál tágabb a fentiek spektruma.Ez a modern korban mindig is így volt, de a globális interdependencia korában ez még fokozottabban áll. Vagyis - hogy aktuális példát említsünk - bármit gondol egy USA polgár jövő kedden szavazata tétjéről, aligha gondolja át (nem is lehet képes rá), hogy mi mindent befolyásol, vagy akár dönt el voksával.
Az elmondottak társadalomfilozófiai interpretációja és a demokratikus legitimáció korszerű értelmezése legyen az ezzel foglalkozó szakemberek gondja.
