2021. május 30., vasárnap
Fb. bejegyzésem a magyar ellenzék dilemmáiról
2021. május 18., kedd
Járvány és olimpia
Japánban most szigorítottak a járványügyi védekezésen. Más se hiányozna nekik, mint hogy a világ minden részéből a legkülönbözöbb vírusvariánsokat hurcolják be hozzájuk egyszerre. Ilyen körülmények között, ha megtartják is az olimpiát, emberfeletti biztonsági szervezéssel lehet csak korlátozni próbálni a veszélyt, ami mind a versenyzőknek, mind a nézőknek rendkívüli kényelmetlenségeket okoz. Mindezek alapján a japán orvosok az olimpia lefújását követelik a kormánytól és a lakosság masszív többsége is ellenzi a megrendezést. Nyilván a japán kormány is tisztában van azzal, hogy ami pozitívumot a megrendezéstől eredetileg remélt, az nagyrészt tárgytalanná vált. Mégsem tett semmit az egyszer már elhalasztott játékok végleges törlésére. Az ellentétes érdekek egyelőre erősebbeknek látszanak.
A NOB számára a játékok folyamatossága önérték - ennek több oka van, amit felesleges részletezni. A versenyzők rengeteg energiát beleadtak a felkészülésbe, amely kárbaveszne, ha nem tartanák meg az olimpiát. Három év múlva már alkalmasint túlnyomórészt más versenyzők lennének esélyesek. Továbbá a nemzetközi élsportnak hiányozna az a vonzerő, amivel a játékok újabb gyerekkorosztály tömegeit vinnék az edzőterembe.
Ám valószínűleg a sportvilágnál nagyobb nyomásgyakorló az üzlet. Egy törölt olimpia esetén nem csak rengeteg remélt haszon megy füstbe, hanem az eddigi ráfordítások is eltűnnek. De nagyrészt nem nyomtalanul. A hiteleket és a biztosítási díjakat könyörtelenül behajtják, ami a sport-biznisz költségvetését világszerte évekig fogja terhelni.
Mindezt figyelembe véve nagy teszt a világnak, hogy végülis megtartják-e az olimpiát és ha igen, annak milyen kézzelfogható következményei lesznek. Az élet- és egészségvédelem bizonyul-e erősebb szempontnak, vagy az üzlet és a látvány. Ilyen formán a kérdés messze túlmutat szűkebb tárgyán, minthogy a döntésre és mindarra, ami utána következik világszerte milliárdok figyelnek különböző intenzitással és mélységben. És vonnak le belőle tanulságokat a maguk számára a tudatosság különböző szintjein.
2021. május 2., vasárnap
A Covid vizsga
A pandemia világszerte felborította az élet szokásos menetét szinte az egész Földön. Tette ezt maga a betegség is, tették a különböző országokban meghozott járványügyi döntések, előírások, továbbá annak különféle tovagyűrűző hatásai. Az egyének, kiscsaládok az új helyzet okozta - hangsúlyozottan átmeneti - viszonyokhoz alkalmazkodtak, mások a vírus láthatatlansága, megfoghatatlansága miatt is makacsul próbáltak ragaszkodni régi életvitelükhöz és ellenségüknek tekintik azokat, akik a járványra hivatkozva korlátozni akarják őket.
Vizsgahelyzetbe kitüntetetten a hatóságok, az egészségügyi intézményrendszerek, a pandemia által érintett tudományágak és a gyógyszergyártók kerültek. Azt, hogy kik hogyan vizsgáztak, azért nem lehet kimondani, mert egyrészt még nincs vége a járványnak, másrészt annyira tarka a kép és annyi a megítélési szempont, hogy tudomásul kell vennünk. az érintettek - alappal, vagy alap nélkül - folyamatosan ítélkeznek, valamint, hogy az utókornak lesznek szintetikus verdiktjei, amelyeket nem ismerhetünk.
A gyógyszergyártás az, amelynél már most körvonalazódik a vizsgaeredmény. A laikusok számára is világossá vált, milyen széles spektrumon folyik a kutatás és ha egy specikfikus termék szükséglete megjelenik (jelen esetben a covid-vakcináé), akkor hallatlanul gyorsan képes a szakma új termékeket produkálni. Természetesen felépítésének megfelelően: a gyógyszergyárak egymással szakmailag és üzletileg versenyezve teszik ezt,akár teljesen más megközelítések nyomvonalán. Ugyanakkor ez az összességében jó bizonyítvány a "közönség " nézőpontjából tűnthet káosznak és kétségeik felerősítőjének.
Ha a gyógyszergyártás látványos eredményei se feltétlenül növelik a közbizalmat, fokozottan áll ez a járvány elleni küzdelem többi szereplőjére, amelyek együttesen egy komplex teret alkotnak. Ezért aztán az sem egyértelmű, hogy a járvány és válság utáni időre a korábbi státus visszaállása lebeg a szemek előtt, vagy belátják, hogy lényeges változások szükségesek egy biztonságosabb élet érdekében.
Ebből a szempontból kitüntetetten érdekes az USA példája. Megalapozottnak látszik az a vélemény, hogy az elnökváltásra éppen azért került sor, mert a régi szisztéma látványosan alkalmatlannak bizonyult a pandémia kezelésére, s ugyanakkor a járvány véget vetett a "minden jól halad" illúziójának. Az új adminisztráció pedig a gazdasági és társadalmi reformterveihez megerősítést lát abban, hogy a jövőben ilyen váratlan és exogén katasztrófákkal szemben ezek révén eredményesebben lehet majd fellépni. Ha erről a választópolgárok elég nagy részét is sikerül meggyőzniük, akkor a piacgazdaságnak az eddigitől eltérő modelje valósulhat meg a Covid-vizsga után, ami kihathat más régiók múködésmódjára is.