2014. augusztus 22., péntek

Fb. bejegyzésem arról, hogy mit jelent ma magyar közegben a jobb-és baloldal

Mit jelent ma magyar közegben a jobb-és baloldal?
Rossz nyomon jár, aki valami elméleti - politikai fogalmi rendszerből próbálja magyarázni, hogy mi Magyarországon a jobb-és baloldal és jelzi, hogy mennyi minden nem stimmel. Ténylegesen ezek a szavak itt mást jelentenek.
Az jobboldali Magyarországon, aki szerint a Horthy - rendszer teljes mértékben, vagy legalább nagyrészt jó volt, a Károlyi- féle köztársaság, a Tanácsköztársaság, a háború utáni koalíciós rendszer és a pártállam kemény és puha diktatúrája egyaránt a fekete ördög. A baloldali meg a Horthy korszakot ítéli meg negatívan, és a többi korszakkal kapcsolatban mérlegelő állásponton van: ez benne jó, ez benne rossz, vagy egyenesen nagyon rossz.
Az még érthető, hogy az országot nem ismerő külföldiek nehezen igazodnak el nálunk. Őket az befolyásolja, hogy a magyar "jobboldaliak", illetve"baloldaliak" melyik európai pártcsaládba jelentkeztek be.Az ettől eltérő megnyilvánulásaik keltette disszonanciát igyekeznek redukálni. Az azonban kevéssé érthető, hogy ha egyesek itthon is úgy csinálnak, mint ha nem értenék a megosztottság természetét. Akár doktrinérként értetlenkednek, akár ideológiamentesen. A fiatalok reakciója viszont érthető, ha idegenkednek az egésztől és nem is akarják megérteni- akár külföldre távoznak, akár itthon szigetelik el magukat "a politikától".

2014. augusztus 21., csütörtök

2014 október: Két választás Magyarországon

Két választás Magyarországon
Októberben köztudottan önkormányzati választások lesznek. Az azonban csak hellyel - közzel kerül a figyelem előterébe, hogy a választók ezzel párhuzamosan az egyes ellenzéki pártok jövőjéről is döntenek. Ez utóbbit egyes választókörzetekben a polgárok előtt elhomályosíthatják a különféle választási megállapodások és a független jelöltek. Mind a pártok, mind az elemzők azonban utólag nem lesznek restek összegezni mindazt, ami az egyes ellenzéki pártokról a leadott szavazatok alapján kiderült. Ezt majd lehet vitatni, de a főbb tendenciák aligha lesznek elködösíthetőek.
Mindenekelőtt ki fog derülni, hogy a résztvevő ellenzéki pártok közül melyek azok, amelyek valójában nem is léteznek, vagy teljesen jelentéktelenek. Ezt maguk az ilyen pártok negligálhatják, de a rendszerváltás óta nem volt rá eset, hogy később az ilyenek életre keltek volna.
Kiderülhet, hogy vannak pártok, amelyeknek a szavazótábora meghatározott földrajzi körzetekben vagy társadalmi csoportokban koncentrálódik. Ezek dönthetnek úgy, hogy stabil, erős rétegpártok akarnak maradni, dönthetnek a "fehér foltjaik" infiltrálási szándéka mellett, vagy egymást kiegészítve akár fuzionálhatnak is más párttal. De arra is fény derül, hogy az azonos célcsoportot elérni akaró pártok közül melyiknek célszerűbb inkább más közönség felé orientálódniuk. Végül kiderülhet, hogy van-e demokratikus ellenzéki párt, amelyiknek befolyása ma országosnak tekinthető.
A két párhuzamos választás azt jelenti, hogy a későősz nagy politikai aktivitást hozhat. A kormányhatalom biztosan reagál valahogy a választási eredményekre - bármilyenek is legyenek azok. Az önkormányzatok megalakulása szintén garantált politikai harcokkal fog járni. Végül minden párt - akár komoly belső összecsapások közepette - le kell vonja a következtetéseket az elért eredményeiből. S ezek a következtetések újabb pártközi mérkőzéseket is hozhatnak magukkal.
Ha az ellenzék ősszel a tavaszinál jobb eredményt érne el, az átrajzolhatná a belpolitikai hadállásokat. Ellenkező esetben viszont már egy későbbi periódusra tekintő újrakezdés válik aktuálissá ellenzéki oldalon - elsősorban a politikai paletta balszárnyán.
Tetszik

2014. augusztus 19., kedd

"Meghalni Danzigért?"

Meghalni Danzigért?
A 2. Világháború előtt hangzott el sokszor ez a hírhedtté vált kérdés. A békés körülmények között élő polgár hitetlenkedése volt ez, hogy akár az életét kellene áldozni egy kis, számára távoli és jelentéktelen ügyért, amiben ráadásul nem is látott tisztán. Hogy mennyi halál és pusztulás lett a következménye ennek az ártatlan kérdésben tükröződő közhangulatnak, azt jól tudjuk - feltéve, hogy tudni akarjuk.
Mindez sokáig a régmúlt egy epizódjának tűnt Európa kettéosztottsága és a hidegháború idején csakúgy mint Európa "újraegyesülése" után. Azután az utóbbi két évtizedben az USA számára a beavatkozás - be nem avatkozás újra napi realitás lett. De éppen mert a világ számos pontján egyidejűleg alakult ki a Pax Americanat fenyegető helyzet és az nyilvánvaló volt, hogy szárazföldi USA hadsereget sok okból nem lehet a világ másik végébe küldeni, a polgárokra szabott Danzig - kérdés már fel sem merült.
Mára viszont olyan helyzet alakult ki, hogy csaknem 70, alapjában békeév után Európa békéjének alapjai vannak megingóban. Ez egyelőre nincs a közvetlen közelben a Krim annektálása ellenére sem. Egy lehetséges háború, vagy akár egy preventív csapás azért is tűnik abszurdnak Európában, mert a kontinens nyugati része katonailag a NATO védernyője alatt van és a peremterületén katonai akciókat eleve csak az USA hajthat végre. (v.ö. Szerbia, ahol szintén csak a légicsapás jött szóba.) Vagyis a mai és holnapi "Danzigokért" nem vérrel kéne áldozni az európaiaknak. De ez nem jelenti azt, hogy a kérdés maga ne vált volna újra aktuálissá.


A kérdés ma úgy vetődik fel, hogy a később fenyegető bajokkal az európai lakosság tisztában van-e, saját ügyének érzi-e és ha netán igen, hajlandó-e a prevenció érdekében áldozatokat is hozni? A három kérdésre határozott nemmel lehet válaszolni. S úgy látszik, az EU országainak politikai osztályai sem látják előre a veszélyeket, ezért semmit se tesznek a lakosságuk hamis biztonságérzetének felvilágosítással való megingatásáért. Ez pedig könnyen megbosszulhatja magát - akár már a közeljövőben

.
Nem menti, de magyarázza a helyzetet, hogy az USA a vietnami kudarc óta egyre inkább a helyettesekkel vívott háborúzást állítja előtérbe - bármilyen szörnyű fejleményei is vannak a helyettesek későbbi elszabadulásának. Ez jogos idegenkedést vált ki európaszerte. Az is nyilvánvaló, hogy Európa (netán az egyes EU-tagok) újrafelfegyverzése nem csökkentené, hanem tetézné a bajt. Amit hiányolni lehet, az az előrelátás, a veszélytudat, s ennek következtében annak tudatosítása, hogy a prevenció érdekében újítani és áldozatokat hozni is szükséges lehet - a struccpolitika és a minden kis önérdekhez való makacs ragaszkodás helyett.

2014. augusztus 17., vasárnap

Fb. bejegyzés arról, hogy hogyan értsük az USA "nagy sajtója" heves és konzekvens kampányát "Tusványos" kapcsán

Hogyan értsük a vezető USA sajtó konzekvens Tusványos - tematizálását?
Magyarországon szokás azokat a megnyilvánulásokat is magyar - összefüggésben értelmezni, ahol erre rajtunk kívül senki más nem gondol. A tusványosi beszéd feltűnő hangsúlyozása és napirenden tartása nyilvánvalóan nem ilyen: a mese rólunk szól. Legalábbis a felszínen.
Jobban utána gondolva azonban feltűnik, hogy a felszólítás nem a magyar kormánynak vagy más magyar intézménynek szól, hanem az EU-nak. Az EU-t marasztalja el, hogy ilyesmi előfordulhat a keretein belül a nélkül, hogy komoly ellenakciókat váltana ki. Pro forma arra szólítják fel, hogy tegyen végre valamit a magyar miniszterelnök általuk súlyosan elítélt megnyilvánulásaival és cselekedeteivel szemben. De vajon tényleg erről van-e szó?
S itt lép be a jogos gyanakvás. Nem az mozgatja a sajtókampányt, hogy az USA vezető körei elégedetlenek az EU karakter nélküli vonalvezetésével? Nem azt várják-e, hogy sorakozzon fel határozottan és egyértelműen az USA politikája mellett számos kérdésben? Vagy ha ezt nem teszi, folytasson olyan karakteres kül- és biztonságpolitikát, amellyel terheket vesz le az USA válláról? S akkor az orbániádák nem a valódi témát jelentik számukra, hanem csak ürügyet, mert alkalmasak arra, hogy fogást találjanak az EU örök kibúvókkal jellemezhető politikáján.
Ez utóbbi értelmezési lehetőséget nem árt végiggondolni a hungaroce
ntrikus látásmódra hajlamos magyar fejeknek is - nem kivéve ebből az ellenzéki fejeket sem.

2014. augusztus 12., kedd

FB. kommentem a budapesti önkormányzati választások ellenzéki elpuskázásáról

. Az adott magyar helyzetben csak pro forma lesznek helyhatósági választások, ténylegesen nagypolitikai erőpróbára lett volna lehetőség. A nagyvárosokban - a tavaszi eredmények alapján - a Fidesz verhető, ha dominál az a helyzetértelmezés, hogy vannak "ők" és vagyunk "mi". A három párt együttes vagy koordinált indulása ennek jegyében történt volna. De akár ez, akár az, egyezkedéssel, a posztokon való osztozkodással járt volna. Ami szükségképpen azt jelenti, hogy ha ez a párt itt kap valamit, akkor ott kompenzál mást. Ilyen helyzetben egy - egy kerület önálló világként kezelése nem csupán politikai, hanem emberi korlátoltság is. És az osztoszkodásnál való konokság annak a jele, hogy a közös kampányhoz és adott esetben a közös önkormányzáshoz sem volt meg a kellő érettség. Ez meg Orbán előrehozott győzelme a fővárosban - függetlenül attól, hogy végülis hány ellenzéki kerületi polgármester lesz ősszel. A nagyobb lehetőség máris el van puskázva.

Fb. bejegyzésem arról, hogy létezik-e még a magyar főváros?

Van még olyan, hogy Budapest?

A teljesen felesleges, több kárt, mint hasznot hozó kerületek tömegével állítják elő az öncélú hatalmi és hivatali posztokat. Természetes, hogy mindenki küzd a helyéért. A rendszerváltás óta módszeresen felzabálták a fővárost. Az eredményt mindenki láthatja.

2014. augusztus 7., csütörtök

Fb. bejegyzésem a főpolgármester - jelöltekről és a nagy pártokról

Főpolgármester-jelöltek és a nagy pártok
A rendszerváltás óta az akkor éppen nagynak nevezhető pártoknak sohase volt komoly főpolgármester - jelöltjük. Miért? Kétségtelen, hogy a fővárosi főpolgármester a legfontosabb, közvetlenül a nép által választott funkció az országban. Ha oda fajsúlyos pártpolitikus kerül, az helyzeténél fogva kihívója lehet a nagy párt vezetőjének. Erre meg nincs nekik szükségük. Ez volt a legfontosabb magyarázata annak is, hogy olyan sokáig ülhetett Demszky a székében: nem volt riválisa az akkori nagyoknak.
A kormányon lévő nagy pártok továbbá mindent megtettek, hogy a főpolgármesteri funkciót kiüresítsék, hatáskörét megnyírbálják. Az ok ismét ugyanez.
Így jutottunk mostanáig. Tarlós nem is Fidesz-tag, nem veszélyes sem Orbánra, sem más ambiciózus fideszesekre. Az ellenoldalon pedig nincs is nagy párt. Elképzelhető, hogy többen dédelgetik magukban azt a vágyat, hogy az ellenzék váltópárti vezérévé váljanak. De nem Falus. Ő lehet szimpatikus, uram bocsá meg is választható, ott még akár sikeres is lehet. De nagy párt vezére biztosan nem lesz belőle

2014. augusztus 4., hétfő

Fb. vitám John Donnal a budapesti ellenzéki főpolgármester - jelölt - jelöltről.

Minden eddiginél újabb baloldali főpolgármester-jelölttel állt elő a hétfői ellenzéki egyeztetésen az Együtt-PM. A szövetség és a Demokratikus Koalíció (DK) Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost...
Stop.hu

  • Balint Suranyi Tudom, hogy ki és minden eddigi casting-névnél jobbnak tartom. Ezért szavaznék is rá. Megválasztására akkor látok esélyt, ha a kampány - időszakban gazdasági és külpolitikai témák miatt sok budapesti Orbán ellen hangolódik.

  • John Donne esélytelen.

  • Balint Suranyi Thaiföldön igen.

  • John Donne Thaiföldön több esélye lenne, mint Pesten. Azért jelölték, mert biztosra veszik a vereséget. Jobb egy ismeretlen névvel veszíteni.

  • John Donne egy vélemény (és nincs egyedül) : "Bokrost kellett volna. Nem fogok elmenni szavazni, mert a Tarlósra nem akarok, erre meg nem fogok. Ennél kiábrándítóbb, tehetetlenebb, aljasabb társaság, mint ez az ellenzék..."

  • Balint Suranyi Rosszul látod. A saját véleményemet megírtam, hogy Orbán szeptemberi megítélésének alakulásától függnek az esélyei.

  • John Donne Mentegeted. Biztos kudarc.

  • John Donne Falus személye megfelelő, a jelen politikai helyzetben esélytelen.

  • Balint Suranyi Szerintem aki azt hiszi, hogy ezt ma meg tudja ítélni, az eleve téved. De ha még határozott is ebben, akkor beképzelt is.

  • Balint Suranyi (Abban ugyanis egyetértünk, hogy most vasárnap esélytelen volna. De okt.12. nem most vasárnap van.)

  • John Donne Azt meg tudom ítélni, hogy az ellenzék nem akar győzni. Falus jelölése megerősít ebben.

  • Balint Suranyi Par excellence politikust nem akar indítani - nagyon helyesen. De nem is az olyan, amilyen ellenzék szándékán múlnak Falus esélyei, hanem Orbán budapesti megítélésének alakulásán. Protest- hangulat símán behozhatja, mert erre alkalmas a személye. Az értelmiségi megmondóemberek szavazatára nem is kell számítania.

2014. augusztus 3., vasárnap

Fordulat Magyarország külpolitikai helyzetében?

Nem lehet véletlen, hogy a három nagy USA lap (NYT, WP, WSJ ) lényegében uniszono az EU-n kéri számon Orbán Tusnádfürdői kijelentéseit. Minthogy Orbán csak provokatív nyíltsággal foglalta össze azt, amit eddig is mondott és mindenki tudott, valami mégis meg kellett változzon, ha most ilyen a hatása.

Nem kell elrugaszkodni a tényektől ahhoz, hogy a különbség okát a megváltozott körülményekben keressük. Elsőként arra gondolhatunk, hogy a magyar politika veszélyességének megítélése alakult át az USA nézőpontjából. E mögött pedig minden bizonnyal az Ororszország - kérdés fejleményei állnak. S ezért irányulhat a figyelmeztetés éle az EU (és ezen belül minden bizonnyal Németország) felé.

Nehéz túlbecsülni ennek a nyilvános megszólalás- sorozatnak a jelentőségét.