2014. január 31., péntek

Fb. bejegyzés egy jelentős forintgyengülés lehetséges politikai következményeiről a választások előtt



Mi lenne a politikai következménye annak, ha február - márciusban lényegesen tovább gyengülne a forint?

1.,A kormány bukása.
Mellette szóló érvek: A választópolgárok jelentős százalékának a háztartása durván megsínylené ezt és ennek következménye lehet szavazataikban. Az ellenzék kihasználhatná ezt az egész Orbán rezsim gazdaságpolitikájának hatásos bírálatára. Tovább gyengülne a kormány nemzetközi pozíciója.
Ellene szóló érvek: A negatív hatások zöme nem azonnal érné a polgárokat és ezért nem tenne rájuk drámai hatást ez a fejlemény. A kormány felkészült erre és a kezében lévő tömegtájékoztatásban hatásos vádaskodással elhárítaná a forintkrízis ódiumát.

2., Az MNB (és a mögötte álló kormány) szégyenszemre kénytelen lenne jelentősen kamatot emelni.
Mellette szóló érv: Közgazdaságilag ez lenne az egyetlen racionális lépés.
Ellene szóló érv: Olyan mértékig ellentétes ez mindazzal, amire a kormány gazdaságpolitikáját és kormánypropagandáját építette, hogy az túl veszélyesnek tartana egy ilyen lépést további működése, szavahihetősége szempontjából.

3.,Teljesen szabadjára engednék a forint árfolyamát
Mellette szóló érv: semmit se kell visszavonni az eddigi szövegekből és intézkedésekből és kormány-szinten lehet reménykedni abban, hogy az inga magától is visszalendül egy megnyert választás után.
Ellene szóló érvek: Olyan mértékig dezorganizálná egy kiugró leértékelődés a magyar gazdaságot és a politikai életet, hogy az irreverzibilis negatív következményekkel jár számos területen.Ezek közé tartozik, hogy az EU ismételten túlzott deficit - eljárás alá vonja Magyaror
szágot.

2014. január 28., kedd

Tehetséges politikus volt- e Ceausescu?

Két és fél évtizedig uralkodott Romániában úgy, hogy egy saját magára szabott rendszert üzemeltetett. Ennek a rendszernek komoly külső támasza nem volt és országában nem tűrt meg önmagával szemben semmiféle ellenállást. Egy bonyolult világban és egy nehezített világgazdasági helyzetben tudott a maga horizontján mindig minden kihívással szemben felülkerekedni.  Már hogy vetődne fel egyáltalán, hogy ehhez nem kellett számottevő politikai tehetség? Minthogy szinte csupa olyan dolgot valósított meg, ami "papírforma" szerint lehetetlennek minősült, nyilvánvaló, hogy észrevett olyan réseket, amelyeket rajta kívül senki más. Ehhez a saját szemszögéből ismernie és értenie kellett a maga körüli világot. A különféle erős politikai nyomások elől eltáncolt, a tekintélyes nemzetközi tényezőkkel nagy- és főleg kis dolgokban tüntetően kötekedett, országa súlyos eladósodását hatalmas áron, de visszafizette.

Ha viszont teljesítményét abból a szemszögből nézzük, hogy milyen rendszert alakított ki és tartott fenn, akkor a nacionalizmus, a nepotizmus, a gigantomániás építkezések és a belső elnyomás semmiképpen nem rajzol fel kreatív víziót. Az izoláltan élő, nagy túlélési teljesítményt nyújtó rendszer nyomort, elmaradottságot hozott saját népének. S amikor az általa ismert "nemzetközi egyensúly" felborult, ő és rendszere csúnya véget ért. Maga után sem ő, sem rendszere pozitív eredményt nem hagyott.

Ezek után mindenki eldöntheti: vajon tehetséges politikus volt?

2014. január 23., csütörtök

Fb. bejegyzés a választási kampányról és az ellenzéki értelmiségről

A kampány és az ellenzéki értelmiség

Orbánék szinte naponta csinálnak elképesztő, vérlázító dolgokat. Az ellenzéki értelmiség ráugrik és világvégét hirdet. Arra nem gondol, hogy a nagyközönség nem tud mit kezdeni a világvége utáni sorozatos világvégékkel és elfásul.

Most választási kampány van, amit az ellenzéki összefogás dolgoz ki és hajt végre. Tehetségesen, vagy tehetségtelenül. Jól súlypontozva, vagy rosszul. De akár így, akár úgy, a mindennapos világvége árt a kampány vonalvezetésének - ha lesz ilyen. Ezért a magánfelháborodásokat, az egyéni kategórikus imperatívuszokat jó volna takarékra állítani minimum a választásokig. Még ha időnként nehéz is...

2014. január 21., kedd

Az extrém gazdagság és a tömeges szegénység szembeállítása

nem új jelenség, de az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik. Hiányzik azonban a pregnáns magyarázat, hogy miért lett ennek most aktualitása. Nem mondják ki az elhúzódó, hol manifeszt, hol látens gazdasági világválságról, hogy annak ez lenne az oka. Még kevésbé hangzanak el érdemi és reális javaslatok, hogy hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni.
Alighanem hiányzik annak kifejtése, hogy a mai világgazdaság koordinációja milyen erősen a szupergazdagok gazdagodási törekvéseire épül fel. Ennyiben a koordináció működőképessége fenntartásának érdeke sok olyan erőt is a működő rendszer támogatására kényszerít, amely maga a saját céljai és logikája szerint nem kötődne eleve  a szupergazdagokkal való összefonódásra. Legalább ennyire hiányzik - ha nem jobban - egy vízió arról, hogy milyen más szisztéma lenne képes ellátni folyamatosan a világgazdaság koordinációját. Természetesen nem csak papíron, vagy az ábrándokban, hanem létező és működő jelentős erőkre támaszkodva. Ebből következően az még csak fel sem vetődik, hogy milyen módon lehetne átvezetni nagyobb kataklizmák nélkül az emberiséget a jelenlegiből egy másik, működő szisztémába.
Lehet, hogy a kataklizma nem úszható meg, mert csak ez kényszerítheti ki - ha egyáltalán kikényszeríti - egy másfajta világgazdasági koordináció kialakulását. Az azonban kétségtelen, hogy a növekvő polarizálódás kimutatása csak jel felmutatása, nem pedig Ariadné fonala a labirintusból való kijutáshoz.

2014. január 16., csütörtök

Fb. bejegyzésem a kispártok szavazateltérítési potenciáljáról

A kispártok szavazateltérítési potenciáljáról

Kispártok pedig indulni fognak. Erről gondoskodik a Fidesz, adva nekik pénzt, médiafelületet és és fű alatt mindent, was gut und trágár. De mi célból? Hogy növeljék a választási részvételt? Aligha, mert ez nem érdekük. Hogy vonjanak el potenciális ellenzéki szavazókat? Ezidőszerint ennek sincs túl nagy esélye, mert aki a kispártok valamelyikére kész szavazni, az legfeljebb tévedésből szavazott volna egy MSZP-t is magába foglaló ellenzéki alakulatra akár ott van Gyurcsány, akár nincs, akár egy lista van, akár kettő. Akkor? Egyetlen hozadékuk fideszéknek, hogy a kampányban kakofónia legyen és semmilyen artikulált üzenet ne jöjjön át a rivaldán. Ennek mérhető eredménye - reményeik szerint - az alacsony választási részvétel lenne, ami csak az ő táborukat nem érinti.

2014. január 6., hétfő

Fb. hozzászólásom az ellenzék újabb gyürkőzéséről

Az egész "összefogás" eleve nem ígért semmi átütőt, ha nem produkálnak egy ütős, vadonatúj miniszterelnök - jelöltet. Hallatlanul rövid az idő, kevés a közismert, sokakat vonzó és hozzáértő ember és hálátlan a feladat. Ezért kicsi az esélye, hogy ilyen lépne színre. Ha pedig nem, akkor a mostani gyürkőzés kudarca csak menlevelet ad a pártoknak, hogy ne kormányváltásért, hanem önálló frakcióért küzdjenek egy sóhivatal parlamentben.