Fb. bejegyzésem az ellenzéki pártok mozgásteréről Magyarországon

Egy, két vagy három ellenzéki pártnak van hely?
Az MSZP úgy legyengült, hogy ha újra széles skálájú néppárt akarna lenni, akkor sokat markolna és keveset fogna. Ezért láthatólag karakteresen baloldali párt akar lenni, a falvakban is újjá akarja építeni magát és nyitott akar maradni más pártokkal és mozgalmakkal való együttműködésre. Ez értelemszerűen "helyet csinál" egy közép- balközép pártnak, amely helyre az Együtt-PM aspirál. Adottságként harmadiknak ott van a DK, amelyik részben balra, részben középen keresi a bázisát és konkurál a másik kettővel. Ereje és gyengesége ugyan az: van vezére, ami a másik kettőnek nincs. Az idő fog dönteni sorsáról és az, hogy a másik kettő hogy muzsikál, mennyire képes fiatal szavazókat találni. És természetesen nem zárható ki vadonat új párt feltűnése sem az ellenzéki oldalon, bár ennek az esélye nem látszik nagynak.
Új helyzetet az idézne elő, ha az Orbán rendszer szorítana egyet a présen és az eddiginél is drasztikusabban akadályozná az ellenzéki pártok működését.Akkor ugyanis a féllegális - illegális pártműködés kerülne előtérbe, ami egy másik lecke, de egyben új lehetőség is.

Fb. kommentem Tusványosról és az EPP-ről

Egy kommentem a Tusványosi Krédóról
Azért kimondom: Szerintem az Orbán - kérdésben a főbűnös az EPP. Mit várhatunk a tájékozatlan magyar szavazótól, ha a csak voksszámban gondolkodó EPP demokratikus elkötelezettsége ennyit ér?

Fb. bejegyzésem a 2010 utáni rendszerváltás jogászi oldaláról

Egy hsz.-em a 2010 utáni rendszerváltásról

 Kellett az a jogászi teljesítmény, hogy hogy lehet a demokráciát lerombolni az adott jogrendszerrel való visszaéléssel. Ez a rutin piti szinten az egyes percsavarásokban, szavak kiforgatásában kovácsolódott ki, makroszinten pedig annak felderítésével, hogy a tételes jog mennyire eszköztelen a szokásjog figyelmen kívül hagyása esetén. Hogy aztán ez miféle teljesítmény, az egy másik kérdés.

Fb. posztom a romákkal kapcsolatos fatális hibákról a rendszerválás első időszakában

Három fatális hiba a rendszerváltás után a romákkal kapcsolatban

1., A már erőteljesen heterogén roma és roma származású csoportokat és egyéneket beszuszakolták a tőlük teljesen idegen "nemzetiség" kategóriába
2., A "versenyképtelen ágazatok" gyors felszámolása és az agrárium felforgatása hirtelen felszámolta a romák korábbi gazdasági integrációját a nélkül, hogy bárki előre belegondolt volna bármiféle komplementer megoldásba.
3.,A bérlakások olcsó eladása a bérlőknek - akár ők maguk vették meg a lakásukat, akár másvalaki helyettük - nagyon gyorsan a korábban nem volt lakóhelyi szegregációhoz vezetett.

Mindezt esélytelen volt kompenzálni a politikailag korrekt hivatalos beszéddel és kóbor pozitív diszkriminációs próbálkozásokkal.

A 2014-ben be nem vált ellenzéki előfeltételezésekről

Az ellenzéki politizálás be nem vált előfeltételezései
1., A választópolgár nem hülye, rá fog döbbenni, hogy tőle veszi el a rendszer, amit saját embereinek juttat.
2., Az unortodox gazdaságpolitika eszement, garantáltan csődbe viszi az országot
3.,Értékközösség tagjai vagyunk, amelynek szervezetei nem fogják eltűrni, hogy egy tagország kormánya csúfot űzzön a közös intézményekből és a közös alapelvekből
4. A rendszerben csalódottak evidens választása lesz a jogállamhoz és a plurális demokráciához visszatérés.

A jövőbeni ellenzéki politizálásnak először számba kellene venni, hogy a fenti előfeltételezések közül szerintük mi hogyan fog alakulni a következő 4 évben. Nem biztos, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok egyforma eredményre jutnak a számbavétel során. Még kevésbé biztos, hogy egyformán látják a jövőbeni tennivalóikat. Az azonban szükséges lenne, hogy a valódi kérdésekkel kapcsolatban derüljenek ki a megközelítésbeli különbségek, ne pedig esetleges témákkal és akciókkal kapcsolatban

Fb.bejegyzésem a közös ellenzéki polgármester- jelöltekről

Közös polgármesterjelölt

Öngyilkos dolog vitát nyitni arról, hogy legyen, vagy ne legyen és ezzel idegesíteni a nagyérdeműt, meg rákapatni a médiát. Helyette konkréten ha van valahol alkalmas személy a funkcióra, olyan, akit meg is választhatnak és van olyan botor, hogy el is vállalja a jelöltséget, akkor a nyilvánosság kizárásával egyeztetnek, s ha megállapodtak, előállnak a közös polgármesterjelölttel. De alkalmas konkrét jelölt nélkül hülyeség beszélni róla, illetve utólag kezdeni keresni embert hozzá.

Fb. posztom: EU parlamenti választások: meghaladható-e az önpusztító "liberum veto"?

Hiába igyekeztek korlátozni, az EU Tanácsban mégiscsak változatlanul erős mandátuma van minden tagország miniszterelnökének a vétóra. Ez nem csak az EU előrehaladását és adaptivitás - képességét blokkolja, de végső soron ez az oka az EU bürokráciájának, e bürokrácia kicsinyességének is. Ugyanis minden azért vált olyanná, amilyen, mert a fejlődés során a vétó kivédésére valami engedményt kellett tenni a zsaroló tagország kormányfőjének, hogy ne blokkolja azt, ami sokaknak fontos. S mi lehetett az engedmény? Nyilván egy olyan "törvény", ami a makacskodónak nemzeti szempontból fontos volt, a többieknek meg nem annyira. Így hízott a joganyag és nyomában a brüsszeli bürokrácia.

A „nie pozwalam” demokratikus korlátozásának egyetlen útja az EU parlament hatáskörének növelése. De itt ismét egy paradoxon lép fel. Az EU parlamenti választásokon elvben annak kellene eldőlni, hogy melyik politikai család nézetei domináljanak az EU fejlődésében a következő ciklus folyamán. A gyakorlatban a tagállamokban viszont nemzeti horizontú kampányok folynak és ráadásul a makacs válságjelenségek miatt nagy hatása van a különféle euroszkeptikus szövegeknek, pártoknak is. Így a választók végülis nem az EU jövőjének reális útjai között választanak a vezetésre posszibilis pártcsaládok reprezentánsai között, hanem félretájékoztatva, indulatból szavaznak, vagy maradnak otthon. Ebből következik azonban a gyakorlati paradoxon. Mennél több képviselőt küldenek az EU parlamentbe a kusza, kóbor nézeteket képviselő pártok, annál inkább rászorítják a józan alapokon álló mainstream pártok képviselőit, hogy ne a markáns alternatívájukat képviseljék egymással konfliktusokat vállalva, hanem nagykoalícióra kényszerülnek. Egy nagykoalíciós alapon szavazó Parlament viszont hatékonyabb ellensúlyt tud képezni a Tanáccsal és a Bizottsággal szemben, mint amilyet egy irányzatos többségű képes lenne. Tehát a nemzetieskedő kampány és a sok euroszkeptikus képviselő beválasztása éppen egy integrációt előmozdító parlamentet eredményezhet.