Ami a politikát illeti, előreláthatatlan, hogy az USA, Európa,
Nagy-Britannia, Törökország - a sor folytatható - labilis belpolitikai
helyzete merre fordul. De azt se látjuk, hogy Kína és Oroszország
kézbentartott expanziv politikája milyen fordulatot vesz rövid távon.
A
világgazdaság volatilis mozgásokat mutat. A politika a korábbinál
váratlanabbul nyúl bele a gazdaság folyamataiba. Hogy a
technika-technológia változásának mélyebb és az ökológiai változások
folyamatai mikor mit hoznak, azt se tudjuk, de van okunk tartani attól,
hogy a fogadóközeg nem csak felkészületlen, hanem ezen túlmenően
inadekvát reakciókra is hajlamos.
A katonai
fejlesztések is meglehetősen elszakadtak mind a gazdaság egészétől, mind
az elvben azokat irányító "megrendelői" politikai háttértől.
Az
országok közhangulatára a frusztráltság és az általános bizalomvesztés
jellemző. Ez azt jelenti, hogy könnyű vevőt találni bármely logikát és
mérlegelést nélkülöző akcióra, illetve irányzatra. Ám hogy ez az opció
tartósan kötődik-e az esetlegesen előkerült ágensekhez - az kétséges.
Ez
a konstelláció bármikor előidézhet egy apokalipszist. De nem
szükségképpen idézi elő azt. Vezethet kaotikus állapothoz is, amiben a
végső lépésektől azért minden cselekvő fél visszariad. És minthogy a
remény hal meg utoljára, a kaosz közepette - ha nem is egy-két év alatt
-megszülethetnek új gondolatok a globális fenomének és folyamatok olyan
átrendezésére is, amelyek egy időre fenntarthatóvá teszik 7 és
félmilliárd ember békés együttélését a földön a tömegnyomor mérséklése
közepette. Hogy aztán ezt a gyakorlatba is átültetik, azt csak a
legoptimistábbak gondolhatják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése