Elhúzódó háború?

 Az orosz invázió az összes jel szerint villámháborúnak volt szánva. Minthogy az kudarcot vallott, sokan - beleértve e sorok íróját - arra számítottak, hogy az oroszok egy részleges eredményt győzelemnek fognak deklarálni és ezzel a konfliktusnak ez a szakasza lezárul. Most viszont egyre több jel mutat arra, hogy kevés esély van kompromisszumra. Ez elhúzódó effektiv háborút jelent Ukrajnában.

Oroszországban a Putyin féle vezetés és a hadsereg nyilvánvalóan megadta a felhatalmazást arra, hogy ezt a háborút minden rendelkezésükre álló eszközzel folytassák Ukrajna térdrekényszerítéséig. Kérdés azonban, hogy ez egy permanens háború kezdete-e részükről, vagy határt szabnak a hódítási tervüknek - legalábbis egy időre. De ez utóbbi helyzetben nem világos, hogy milyen erőforrásokkal képzelik megvalósíthatónak a meghódított terület konszolidálását. Ugyancsak nem világos, hogy az általuk kialakított geopolitikai helyzet eltűréséhez milyen nemzetközi konstellációt remélnek.

A másik oldal részéről sem tudható, hogy a nemzetközi rend brutális megsértésére hogyan akarnak és hogyan tudnak reagálni. Elfogadhatónak tartják-e azt a perspektívát, hogy fokozatosan maguk is hadviselő felekké válnak, vagy ettől visszariadva az agresszor megbékítésére fognak törekedni. 

Valószínú, hogy a dolgok ilyen alakulása az egész glóbuszunk katonai, politikai és gazdasági átalakulását indukálja, amire hosszabb távú tervek minden bizonnyal sehol se születtek. Ebbe beleértve a jelen konfliktusba nem belebonyolódó nagy stratégiai "játékos" Kínát is.

A sok ismeretlen ellenére az világosnak látszik, hogy egy elhúzódó háború rosszabbnál rosszabb perspektívát ígér. Ám az eszkaláció elkerülése vagy akárcsak korlátok közé szorítása egyedül és kizárólag az orosz vezetés kezében van - nem zárva ki a kamikaze-mentalitást sem.