Fb. hozzászólásom arról, hogy miért nyerte meg a jobboldal az "emlékezetpolitikai" háborút

Magát az "emlékezetpolitikai" háborút a jobboldal már évekkel ezelőtt megnyerte, mert gátlástalan hazugságoktól, rágalmaktól, zsigerekre játszástól, inkoherenciától, időpontok és témák összekeverésétől se riad vissza, belső vitákat meg nem folytat. Ezzel se nem lehet, se nem szabad versenyezni

Fb. bejegyzésem arról, hogy mivel nullázták le magukat politikailag az ellenzéki civil mozgalmak

Mivel nullázták le magukat politikailag az ellenzéki civil mozgalmak?

Egyszerű a válasz: a politikus- és politikaellenességükkel. A "Nem tetszik a rendszer!" közös minimumnak elég volt, kormányprogramnak kevés. Nem alkalmas önálló pártalakításra, hiszen létező ellenzéki pártok is mondták ugyanezt. Akik a civilek közül vezetőként végülis csatlakoztak az Együtt14-hez, eleinte úgy tették, mint ha a fogukat húzták volna. De ha lassan bele is szoktak a politikába, akiket politikusellenességre neveltek, nem jöttek utánuk.

Fb. bejegyzésem arról, hogy az EU és az Erostat rigiditása is elősegíti a magyar kór terjedését

Azért az EU és az Eurostat rugalmatlansága is elősegíti a magyar kór terjedését

http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/339692_forbes_meg_kell_akadalyozni_hogy_lengyelorszag_egy

• Ahol van magánnyugdíj - pillér, ahová a nyugdíjjárulék egy részét be lehet (kell) fizetni, ott elmarad egy bizonyos állami bevétel, ami a költségvetés későbbi kifizetéseinek csökkentésével jár. Ha ezzel az összeggel az EU megemelte volna a 3%-os hiányplafont (minthogy virtuális megtakarításrol, nem pedig elköltött pénzről van szó), esetleg el lehetett volna kerülni a magánpénztárak lenyúlását. De ezt a könyveléstechnikai lépést az EU nem volt és ma sem hajlandó megtenni. Inkább sokkal súlyosabb gazdasági és politikai következményeket vállal.

Fb. hozzászólásom arról, hogy 2014 ellenzéke a revansot képviseli

 Mesterházy államtitkár és frakcióvezető, Bajnai miniszter és miniszterelnök, Gyurcsány pártelnök és miniszterelnök volt volt 2010 előtt. Akármit mondanak, ez a választás most a revansról szól, ha ők vannak az élen. Ha a revans nem sikerül, akkor új lapot kell nyitni az ellenzéki politizálásban és elfelejteni, hogy mi volt 2010 előtt.

 Pontosítok: A fentiek nem vonatkoznak arra az esetre, ha az ellenzék nyilvánvalóan megnyeri a választásokat, de a hatalom valahogyan elcsalja az eredményt.

Fb. bejegyzésem az euroatlanti viszonyokról

Euroatlanti viszonyok

A "lehallgatási" és a wikileaks ügyek tartós feszültséget okoznak az Óceán két partja között. Azt mindenki tudta, hogy a II. Világháború óta Európa az USA katonai és gazdasági védőszárnyai alatt élt. Ezt a hidegháborús nemzedékek elfogadták, sőt létalapjuknak tartották. A gaullista kísérlet az önállóság fokozására nem talált követőkre, sőt, a bretton-woodsi nemzetközileg szabályozott viszony helyére egy nemzeti valutának, a dollárnak való alávettetés réven a függés még fokozódott is. Európa gazdasági és szociális fejlődése miatt azonban mindez a partnerség hangoztatásának közepette történt.
A világ eseményei hol a centripetális tendenciákat (l. nemzetközi terrorizmus), hol a centrifugálisakat (az USA nemzetközi katonai kalandjaiban részt nem vétel) erősítették. A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság első szakasza a fokozott nemzetközi koordinációt tette nélkülözhetetlenné mind az európai partnerek, mind a közéjük felnőtt nagy nemzetközi erő, Kína között. A válság elhúzódására azonban az USA mindinkább unilaterálisan, saját gazdasági és politikai érdekeit követve tett újabb lépéseket. Ez önmagában feszültségforrás és ezt tette nyílttá az az önérzeti - bizalmi válság is, ami az USA információszerzési praxisának lelepleződésével járt.
A világ katonai, gazdasági és politikai újrarendeződésének nincsenek meg a feltételei. Az USA koordinativ vezető pozíciója nem nélkülözhető. Viszont az a mód, ahogy ezt a Világháború óta az USA gyakorolta és korábban a többiek is elfogadták, a mai generációk szempontjából sem  indokoltnak, sem elfogadhatónak nem tűnik. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti kormányokra,  a különféle integrációs szervezetekre  és - talán leginkább - választópolgáraikra. Ennek ellenére az alapvető újrarendezés lehetetlen voltán túl még a megbízhatóbb, szabályozottabb és a felek által számon is kérhető eljárásmód kialakítására sincsenek meg sem az objektív, sem a szubjektív feltételek.
Mihez vezethet ez? Máshoz aligha, mint a sorozatosan felvetődő kérdések ad hoc, inkoherens felszíni "megoldásához" , esetenként több figyelemre és tapintatra a stílust illetően és a radikalizmusukkal hol itt, hol ott jelentkező renitensek valamiféle leszerelését, vagy legalább ennek kísérletét. A lényeget tekintve pedig a fokozódó bizonytalansághoz és bizalmatlansághoz - ésszerű alternatíva nélkül. Várva az újabb külső (netán belső) kihívásokra...

Két Fb. hozzászólásom arról, hogy mi nyithatja ki a többség szemét Magyarországon

• Szokás azt mondani, hogy orbánék propagandafölényben vannak. Annyiban igen, hogy a kezükben van szinte az egész tömegfogyasztású média és éberen figyelnek minden mozgást az országban. Maguk a propagandaeszközeik azonban ócskák és sablonosak. Amíg nincsenek veszélyben, ez megy. De ha egyszer tényleg veszélybe kerülnek, kártyavárként omlik össze az egész konstrukciójuk.

  
  
• 
  

  
  
• 

  Szerintem nem ott. Ha beáll a gazdasági krízis, azt nem tudják kezelni, ha pedig zajlás indul az európai politikában és Orbán rosszul lép, akkor vége. Ez a két dolog nyithatja fel a többség szemét. Az ellenzéki kampány erre láthatólag nem képes.

Fb. bejegyzésem arról, hogy mi ma a célbavehető ellenzéki kampámymodel? 2002 vagy 2006?

Mi a célbevehető model? 2002 vagy 2006?

Orbánt első miniszterelnökségét követően kétszer legyőzte választásokon az ellenzék. Egyszer egy hangsúlyozottan nem politikus, úriember-szabású Medgyessyvel, mint jelölttel, egyszer pedig egy "ellen-Orbánnal", Gyurcsánnyal. Jelenleg nincs megnevezett közös ellenjelölt, illetve kettő is van, ami választási szempontból értelmezhetetlen. Nem lehet azonosítani az 1994-es helyzettel sem, amikor az MSZP-nek nem volt hivatalos jelöltje, mert akkor lavinaszerű volt a szavazók odaáramlása.
Ha a közvéleménykutatások hónapokig nem igazolják vissza a jelenlegi konstrukciót, akkor lehetséges váltás és közös jelölt állítása. De ha erre kívülről akarják az együttműködöket rászorítani, az erősen kontraproduktív. Maguknak kell ilyen belátásra jutni. A 2006-os "ellen -.Orbán" konstrukció teljesen esélytelen, egyrészt mert nincs ilyen potenciális figura, másrészt, mert erre csak nagyon kevés választó vevő. Marad a 2002-es "szakember - úriember" megoldás, amire talán nem zéró elemű halmaz a belföldön és külföldön ismert és elismert jelölhető személyek száma. De magát a személyt az MSZP-nak kell megtalálnia. Más kérdés, hogy egy ilyen miniszterelnökjelölt tud-e győzni. Ez nagymértékben függ attól, hogy mit csinál a választásokig Orbán és milyen a lapjárása. De ha egy közös jelölt - egy többé- vagy kevésbé megkérdőjelezhető tisztaságú - választáson alul maradna, akkor is nyilvánvalóvá válna hivatalosan is, hogy nem egy Magyarország van, hanem kettő.