Régi közhely, hogy az USA elnökválasztási harcában a külpolitika nem játszik lényeges szerepet. Ez a most következő talán kivétel lesz. Talán most sem a voksolók fognak a külpolitikájuk alapján választani a jelöltek között, de ahhoz nem kell nagy jóstehetség, hogy a kampányban a külpolitika fontos szerephez fog jutni. A magyarázat kézenfekvő: a demokrata jelöltek között jelenleg Hillary Clinton utcahosszal vezet. Ő pedig az első Obama-periódus külügyminisztere volt - nem is puszta végrehajtói szerepkörben.. Ha tehát republikánus ellenfele őt nem csak jelöltként és nem is csak demokrataként akarják támadni, akkor külügyminiszteri periódusából keresik a témákat. És alighanem meg is találják.
Bárhogyan alakuljanak is a kampány szóváltásai, a külpolitikai témákat a külvilág hajlamos lehet azonnal magára venni. S itt nem lesz értelme figyelembe venni a másik közhelyet az USA külpolitikájával kapcsolatban, vagyis az "idealizmus" és az "érdekek" kettősségét, hiszen a kampány résztvevőinek egyike se lesz éppen hivatalban. Szavak fognak szavakkal szemben állni, de ezeket érdekei és félelmei alapján a külvilág jelenidejűleg reagálhatja le. Annál is inkább, mert a világpolitika mai állapotát stabilnak amúgy sem lehet nevezni.
Talán objektíve is, de számunkra mindenesetre az európai reakciók lesznek a leglényegesebbek. Annál is inkább, mert Európában a kérdések egész sora van nyitva. S ezek alakulásába az új adminisztráció várható politikája mellett a kampányban elhangzó érveknek, vádaknak és a felemlegetett tényállításoknak is közvetlen beleszólása, akár döntő szava is lehet.
Konkrét találgatások helyett annyit mindenesetre előre lehet jelezni, hogy az USA elnökválasztási kampányára érdemes lesz nagyon odafigyelni, mert a mese rólunk is fog szólni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése