Mégsem?
A 2022-es választásokra készülődés specifikus vonásának látszott. hogy ezúttal az ellenzékiek KIVÉTEL NÉLKÜL MINDENT alárendelnek a kormányváltás szándékának. Voltak ugyan törekvések pártérdekek jövőbeni érvényesítésére, de végülis az egyeztetés erősebb volt. Kreatív újdonságnak látszott az ELŐVÁLASZTÁS intézménye, amely mozgósítaná az ellenzéki szavazókat és a közvetlen demokrácia korlátozott lehetősége révén új szavazókat is vonzhat. Ma már látható, hogy az ÚJDONSÁG NEM VÁLT BE. Maga az a tény, hogy ez előtérbe hozta A PÁRTOK RIVALIZÁLÁSÁT (akár a jelöltek egymás elleni kampányával., akár a háttéralkukkal) SZÉTZILÁLTA A SPECIFIKUMOT, a kormányváltást, mint egyetlen célt. A közvetlen demokrácia részleges szerepe az egyéni jelöltek megválasztása során is sértődötté tett egyes pártokat a jelöltjeik "kilövése" miatt. De ez semmi a miniszterelnök-jelöltek versenyének végeredményéhez, annak hatásához képest.
Volt olyan remény, hogy a kedélyek hamar lenyugszanak és összerendeződik egy értelmes stratégiává az ellenzéki egység. Nem látni ennek jelét. Mintha belenyugodtak volna, hogy marad a NER, csak a saját pártjuk erősödjön a parlamentben és azon kívül. Ha így van, a nem pártelkötelezett ellenzéki választó csak azt mondhatja: KÁR.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése