Nem lépésről lépésre

 Az ukrajnai háború miatt van olyan félelem, hogy a NATO - szembenállás kontrollálatlanul eszkalálódik. Felületes szemlélő számára ez a veszély reális, mivel bár jelenleg a NATO a szó hagyományos értelmében nem hadviselő fél és mindkét oldal fenyeget a háborús szint megemelésével, ha a másik oldal - szerinte - ezt teszi. S itt most tekintsünk el attól, hogy a helyzet, az eddig történtek értelmezésében a két oldal között diametrális különbség van, mert a háborúkat illetően ez természetesnek tekinthető.

A NATO országok szemszögéből Oroszország Ukrajna nyílt, brutális megtámadásával nagyon "magasan" indított. Az oroszok számára ez az értelmezés nem csak azért meglepetés, mert van egy narratívájuk arról, hogy Ukrajna támadott, hanem azért is, mert korábban hasonlóan jártak el a csecsenekkel, majd a georgiaiak elleni háborújukban és azt a Nyugat sokkal kisebb válaszlépésekkel viszonozta. A NATO országok válasza ezúttal szintén "magas' licit: azonnali összezárás és igen súlyos gazdasági szankciócsomagok. Vagyis nemcsak az ukránok elleni villámháború hiúsult meg, de a NATO se ment bele a tétova lépésről-lépésre válaszba. Ez egyúttal a tárgyalásos huzavona szokásos forgatókönyvét is kizárja.

Mit tehet ilyenkor az offenzív fél? Hacsak nem vonul vissza, nagy léptékben kell emelnie a - legalábbis verbális - fenyegetés szintjét. Ha a másik oldal részéről tudatos volt az, hogy erős válaszai vannak - és miért ne lenne tudatos - akkor ezekre a fenyegetésekre se válaszolhat - szintén verbálisan- óvatoskodva,gyáván. Így aztán a támadón a sor, hogy a verbális szintről átlép-e a valóságosra. Hogy ne beszéljünk rébuszokban: itt az atomfegyverek bevetéséről van szó. Míg civil fejjel az atomfegyver alkalmazásának tilalma van vagy  nincs kérdés, katonák spekulálhatnak arról, hogy az ilyen meg olyan fajtákat alkalmazzák, csak a másmilyeneket nem. Ám ha egy háború nem az eszközök lépésről lépésre fokozásával folyik, ez a katonai spekuláció értelmetlen. A döntéshozó a minden és a semmi között választhat. Mégpedig úgy, hogy a harmadik nagy atomhatalom, Kína hallgatásba burkolózik és távol tartja magát a konfliktustól.

Azt kell tehát világosan látni, hogy az orosz - NATO konfliktus nem a tétek lépésről lépésre való emelésével folyik. Így egy valamitől nem kell félni: nem fenyeget az, hogy a felek belesodródhatnak olyan eszkalációba, amelyről előzetesen eszükben sem volt dönteni.