A cím az 1930-as évek hírhedt, önsorsrontó közhelye volt. Az a gondolkodásmód és mentalitás, amely országokon belül és/vagy országok között hamis biztonságban érezte magát, nem volt hajlandó hinni a szemmel láthatónak, illetve a könnyen kikövetkeztethetőnek. Benne volt ebben a kisembernek az a naivitása, amely a kormánykeréknél állók immoralitását, gonoszságát el se tudta képzelni. De benne volt a megszokott életvitelhez való makacs és korlátolt ragaszkodás is, amit ennek az életvitelnek a lépésről lépésre való romlása sem tudott megingatni.
A II. Világháború kataklizmái nem csak az azt személyesen elszenvedőkkel, hanem a személyében csak közvetetten érintettekkel és az érdeklődő közönséggel elhitette, hogy de bizony, mindenféle borzalom bárhol lehetséges, ha nem hajlandók időben szembenézni vele. Nem mintha a háború után Európában a hidegháború nem produkált volna újabb példákat a tömeges megtévesztésre, illetve az öncsalások széles skálájára. De a mögött azért ott lappangott a félelem egy újabb, még pusztítóbb világháborútól. Ezért a közvetlen konfrontáció veszélyének elmúltával az egyszerű emberek is úgy érezték, hogy valami, őket személyükben is fenyegető bajtól is megszabadultak és adott esetben mód nyílik számukra a dolgok passzív elszenvedőiből aktív alakítóivá is válni. Ez bizonyos közegekben és bizonyos körben sikerült, máshol kudarccal végződött. De még a kudarcok is növelték a tisztánlátást, illetve a hatalom gyakorlóit is figyelmeztették korlátaikra.
Az 1945 utáni, egymást váltó nemzedékek egyre kevésbé vették át annak a tanulási folyamatnak az eredményeit, amelyen a kataklizmák kortársai átmentek. Fokról fokra újra úrrá lett a hamis biztonságérzet. S a hatalmon lévők erre egy ideig vigyáztak is.A különféle disszonancia-redukciók annyira kiépültek, hogy hiába jelezte a világrendet fenyegető helyzetet teljesen nyilvánvalóan a 2008-as pénzügyi világválság, világszerte könnyű volt látszatmegoldásokkal a mindennapok struccpolitikáját helyreállítani. Sok országban a választópolgárok vevők a legócskább populizmusra is. S e mellett ugyanúgy érvényes ma is a 30-s évek hírhedt, hitetlenkedő közhelye, mint annak idején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése