Számos döntést kellene meghozni mind az EU-ban, mind az USA-ban. De a hatalmi konstelláció egyik helyen se olyan, hogy a jelenlegi döntéshozókból ki lehetne nézni, hogy önként véget vetnek a halogatásoknak. Az USA-ban a jelek arra mutatnak, hogy a politikai osztály vissza akarja passzolni a döntést a választóknak, akik ezt az ottani konstellációt előidézték. A "félidős" választásoktól várható, hogy a politikusok az eredményektől függő elhatározásokra jussanak a következő két év követendő politikai irányairól és az azt szolgáló célravezetőnek vélt eszközökről.
Az európai helyzet még bonyolultabb. Sok a tagország, sok a téma és előáll(hat)nak további halasztást már nem engedő döntési helyzetek - mint amilyen a Brexit Uniós kezelése. Itt is igyekeznének mennél több döntést az új EU-parlamenti választások utánra halasztani. Azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy a pártcsaládoknak és a tagországok politikai erőinek már előzőleg ki kell alakítani az ígéretesnek tűnő választási stratégiájukat és tematikájukat, amely maga is egyfajta feltételes döntés.
Ami meg az érdeklődő megfigyelőket illeti, nem tehetnek mást, mint előre elképzelt forgatókönyvek nélkül kivárják, mik születnek a politikai boszorkánykonyhákban és a szavazófülkékben - hacsak valami váratlan esemény, eseménysor ki nem billenti a konstellációt jelenlegi állapotából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése