Döntő félév

A "nyugati világ" szempontjából mindenképpen döntő lesz ez a félév. Eldől, hogy új formában életben marad-e az a vízió, amely a szociális piacgazdaságon alapuló liberális demokráciát tekintette a kívánatos és működőképes életformának az itt élő százmilliók számára, vagy az végképp a múltba merül, mint a többi "aranykor".

Az USA szempontjából a kérdés egyetlen aktusra redukálódik : lesz-e elnökváltás, vagy sem. A két alternatíva közül Trump hatalmon maradása egyértelműen és végleg lezár egy történelmi korszakot az USA, de egyben az egész glóbusz számára. Ha veszít, azzal csak elkezdődik, nem pedig végetér az útválasztás korszaka, de ennek a korábbi értékrend szempontjából (óvatosan fogalmazva) nem kizárólag negatív kimenetelei lehetségesek.

Az EU-t tekintve a német elnökség félévének van kritikus szerepe. A német kormány elég világosan látja, hogy az Unió eredeti célkitűzéseinek lényegi fenntartásához az alapszerződés módosítása is szükséges. Ezért mind a folyó aktuális ügyek kezelésében, mind a lényegi reformok előmozdításában ezt igyekszik szem előtt tartani és úgy gondolja, hogy erre az Únió legerősebb országaként az elnöki szerep lehetőséget ad számára. Annál is inkább, mert a fő kérdésekben a második legjelentősebb tagország, Franciaország vezetőivel már előre megegyezett. Mindez azonban nem garancia az áttörésre. A félév során derül ki , hogy sikerül-e számottevő előrehaladást elérni a fokozott integráció tekintetében, vagy úgy kell átadnia az elnökségi stafétabotot, hogy semmi lényeges tekintetben  nem tudtak  előrehaladni. Ez utóbbit bátran tekinthetnénk a projekt végleges kudarcának, amely magának az EU-nak a létét is megkérdőjelezi a jelenlegi formájában.

Az USA és az EU következő fél éve egyben az euroatlanti szövetség sorsáról is dönt. Fennmaradásához elengedhetetlen, hogy mindkét pillére a korábbi értékrendhez térve vissza akarja is ezt az együttműködést - immár az USA nemzetközi dominanciája nélkül .

A nyugati világ úgy fut neki a következő félévnek, hogy a különféle szereplők (beleértve a választópolgárokat is) számottevő része nincs tisztában döntései horderejével. Így például arra se gondol, hogy az általános fegyverkezés nem vezet-e háborúhoz és ha igen, az kiket fog közvetlenül érinteni. Vagy az, hogy ha nincs a világban valamelyes egyetértés és minimális bizalom a fontos szereplők között, az mire vezet egy pandémia , egy környezeti katasztrófa vagy egy meginduló népvándorlás esetén. Márpedig - akarva-akaratlanul - erről szól a mese.