A mostanit megelőző korszakot joggal nevezhették sokan Pax Americananak. Felvethető, hogy a béke távolról sem volt teljes a földkerekségen és akkor sem volt minden ütőlap az USA kezében. Mégis nem csak a gazdasági, katonai, tudományos és technikai elsősége volt vitathatatlan, hanem ehhez járult egy (olyan, amilyen) globális stratégia is minden általuk fontosnak ítélt témában és egy olyan szervezési kultúra és apparátus, amely a stratégiát több-kevesebb hibával érvényesíteni is képes volt. Így beszélhettünk valamilyen megragadható és leírható világrendről, amelynek keretei között sok minden elgondolható, tervezhető és akár megvalósítható is volt a világ különböző régióiban.
Önálló monográfia lenne szükséges azoknak az okoknak és fejleményeknek elősorolására, amelyek részben objektív folyamatok, másrészt különféle "hibák" következtében ez a hegemonia erodálódott annak ellenére, hogy az USA ma is minden tekintetben rendkívüli potenciállal rendelkezik. E hanyatlás mai végpontját történelmének totálisan legalkatlanabb, kontár és bármire képes elnöke jelképezi, aki csak azért nem idézett elő akút világkatasztrófát, mert maradt annyi az Államok alkotmányos berendezkedéséből és ellensúlyaiból, hogy az elnököt megakadályozza a gyorsuló, lefelé tartó spirál perfektuálásában. Ez egyben a válasz egyik fele az USA mostani elnökválasztása jelentőségének a világ számára. Trump újraválasztásának minden bizonnyal apokaliptikus követlezményei lennének.
Mivel járhat ezzel szemben a rivális Demokrata ticket választási győzelme? Csodát aligha várhatunk tőle - lehetőséget viszont alighanem igen. Ebből a szempontból a választási programjuk lehet rokonszenves (már akinek), de nem ez a perdöntő. Egy program eleve mindig a már ismert problémákra reflektál és a választóknak szól. A valóságban ezt nemcsak nem lehet egy-az egyben megvalósítani, hanem az aktuális endogén és főleg az exogén feljemények úgyis átírják a prioritások sorrendjét. Azt is tudjuk, hogy a legnagyobb ismert globális fenyegetések ( környezeti katasztrófa, a mesterséges intelligencia fejlődése által generált problémák, túlnépesedés, népvándorlás, járványok, az atomhatalmak pluralizálódása, Kína világhatalmi ambíciói) nem megoldhatóak, csak kezelésük lehet szerencsésebb, vagy kevésbé szerencsés. Ezért egy olyan USA kormányzat, amelyik a mi rációnk szerint képes felismerni a jelenségeket, azok súlyát, perspektíváit, azok egymással való összefüggéseit és mérlegelni a a saját ambicióinak lehetséges akciórádiuszát és az ennek megfelelő szóba jöhető cselekvési alternatíváit - adja globális szinten a legtöbb esélyt a kaotikus apokalipszissel szemben.
Ami a szűkebben vett euroatlanti világot illeti, itt még evidensebb egy esetleges "normális" USA adminisztráció és törvényhozás meghatározó szerepe. Ha ott újrafogalmazzák a követendő gazdaság- és társadalompolitika értékrendjét és eszköztárát és kialakítanak egy a mai körülményekre szabott kül- és biztonságpolitikát, akkor az ezzel egyetértő európai erők ehhez kapcsolódva kialakíthatnák a kisebbik partner viszonylag rendezett világát. Ami manifesztálódhatna egy újragondolt NATO formájában is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése