Hosszasan el lehet mesélni, hogy hogyan jött létre az Európai Unió és hogyan lett pont olyan, amilyen. Ennek lényege, hogy mindig az adott nemzetközi gazdasági és politikai kihívásokra válaszolt és minden lépésére rányomta a bélyegét az összes tagállamának vétójoga. További korlátot szabott számára, hogy az euroatlanti rendszerben a béke és stabilitás szigetének szánták és ezért eleve elleneztek minden olyan törekvést, amely meg akarta volna határozni az Unió majdani maximális földrajzi határait.
Mindez komoly gátja lett annak, hogy az Unió polgáraiban egy többé - kevésbé konszenzuális európai identitás - tudat alakuljon ki. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az Unió sorsát de facto formáló tagállami miniszterelnökök választási kampányaikban gyakran mintegy Brüsszellel szemben pozícionálták magukat és rájátszottak egyes választói csoportok más tagállamokkal, azok polgáraival szembeni ellenérzéseire. Ebből az következett, hogy amint nem járt a polgárok számára kézzelfogható előnyökkel az Unió léte és új megállapodásai, azonnal felerősödtek a centrifugális tendenciák. Ezek annál könnyebben teret kaptak - kapnak, mert megszűnt az Unió történetének korai szakaszát jellemző közös fenyegetettség - érzés is, amely felülírta a történelmi és az aktuális szembenállásokat. Láthatjuk, hogy mindezzel szemben az Unió által deklarált nemes alapelvek, értékek nem jelentenek hatékony akadályt.
Ne legyenek illúzióink. Az Unió jövőjét továbbra is a nemzetközi gazdasági és politikai kihívásokra adandó közös, vagy éppen külön válaszok fogják meghatározni. De a válaszoknak mind a tartalmát, mind a formáját érdemileg befolyásolja, hogy közben kialakul-e a polgárokban egy közös identitástudat, amely elképzelhetetlen közös Európa - narratíva nélkül.
A narratíva nem történelmi adottság, hanem egy szerteágazó múlton alapuló konstrukció. Ahhoz, hogy meggyökeresedjen előbb létre kell jönnie - nyilvánvalóan egy széles alternatív kínálatból és azok széleskörű, nyilvános vitatásából. Ezt spontán módon nem lehet várni, de ugyanígy nem jöhet létre az európai politika direkt megrendelésére sem. Az Unió vezető köreinek feladata egyfelől annak egyértelmű kinyilvánítása lenne, hogy ilyen narratívára szükség lenne és másfelől azon keretek létrehozása, amelyek katalizálják ilyen narratívák létrejöttét és kanalizálják, valamint széles körben nyilvánossá teszik az erről szóló vitákat. Mindez nyilvánvalóan időigényes folyamat. Az azonban remélhető, hogy magának a folyamatnak a megindítása - megindulása is integráló hatással lenne az Unión belüli politikai mozgásokra.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés