Az USA elnökválasztási kampányait a tradíció tette olyanokká, amilyenek. Abban a tudatban, hogy egy sok kis államból álló föderáció vezetőjét kell 4 évre megválasztani demokratikus módon. Nem hagyott nyomot a procedúrán, hogy közben az USA világhatalom lett, sőt a világrend legfontosabb gyámköve. Hogy a pénze világpénz lett. Mint ahogy az sem, hogy a média tömegesedett, globalizálódott és az internet révén elvesztette több korábbi jellegzetességét. Lehet mondani, hogy mindezek a változások USA- belpolitikai szempontból kevéssé relevánsak. Ezért nem látnak komoly veszélyt abban, hogy a pártokban (vagy függetlenként) teljesen különböző szellemi képességű, tájékozottságú, felelősségérzetű önjelöltek szabadon küzdenek jelöltségükért. Joggal bíznak abban, hogy a nyílt versengés és a jelöltek eltérő kampánypénzei úgyis megfelelő szűrőként szolgálnak és végülis maga a választás majd csak komoly, alkalmas jelöltek közül fog valakit az USA elnöki székébe ültetni.
Nem így áll a kérdés a világ többi része szempontjából. Ott elszenvedik, ha a nem újraválasztható fungáló elnök számos tekintetben már "béna kacsa" a kampány időszakában, mert a Kongresszusnak és a Szenátusnak is egyéb szempontjai vannak, mint a normál ügymenet idején. Így aztán nem lehet tudni, hogy a majdani új adminisztráció az őket vitálisan érintő kérdésekben miről mit fog gondolni és miket fog cselekedni. És ebben részükről nem csak a megfontolt latolgatás játszik szerepet, hanem szerephez juthatnak a különböző versengő jelölt - aspiránsoknak olyan gondolatfutamai is, amelyeket a nemzetközi,. majd a helyi média fölkap és ezáltal akkor is önálló életre kelhetnek még akkor is, ha az illető megszólaló közben már ki is esett a versenyből. Fokozottan igaz ez az Európai Unióra (és annak egyes tagállamaira), amelyik sajátos euroatlanti szimbiózisban él az USA-val.
A története kényes szakaszát élő EU esetében ugyanez fordított irányban is működik. Nem csak Európában kelhetnek önálló életre az USA jelölő folyamatának egyes (akár lényegtelen) epizódjai, Ugyanígy európai fejlemények, kijelentések visszaköszönhetnek az USA kampány során is és szerezhetnek számottevő nyilvánosságot. Ettől tartva az EU komoly erői többször is meggondolják, hogy ebben a periódusban előálljanak-e markáns elképzelésekkel az EU jövőjéről, ha nem akarják, hogy az elképzelések érdemi megvitatása előtt azokat az USA vélt vagy valóságos érdekei alapján sebtében pertraktálja a nemzetközi és a hazai média. Míg az EU komoly erői kénytelenek hallgatni, az EU tagállamok felelőtlen politikusainak éppen ez teremt kedvező terepet feltűnést keltő megszólalásokra, kalandos próbálkozásokra.
Mindez adottság - nem lehet ellene semmit tenni. Ám a helyzet felismerése, az egyes epizódok megfelelő beazanosítása talán korlátozni tudja azt a kárt, amit az USA elnökválasztási küzdelem és az EU válságos időszakának koincidenciája okoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése