Amióta - sokak meglepetésére - Trumpot az USA következő elnökévé választották, megy a találgatás, hogy mi fog változni. Ezeket Trump meghökkentő kampánymegszólalásaitól az azóta tett nyilatkozataiig, az adminisztráció leendő tagjairól jövő hírektől és álhírektől vezető republikánusok megnyilatkozásaiig különféle részinformációkra alapítják és azt vetítik ki saját logikájuk alapján. Mások nyugtatnak, hogy addig, amíg nem áll fel ténylegesen az adminisztráció és nem ül össze a republikánus többségű szenátus és képviselőház, addig semmi sem végleges. Szerintük csak az új kormányzati filozófia ismeretében lehet a jövőről beszélni.
Az már most nyilvánvaló, hogy az új adminisztráció nem a kontárok, sarlatánok gyülekezete lesz. Ebből azonban távolról se következik, hogy lesz egységes kormányzati filozófia. Ennek vagy magától Trumptól kéne származnia, amit előélete nem valószínűsít. Egész pályafutására inkább a váratlan, meghökkentő húzások voltak jellemzőek. S az, hogy nagyon ért a mai tömegmédia használatához, szintén nem a koherenciára szorítja rá, hanem azt fogja mindig megpróbálni sikeresen eladni, amit éppen csinál, vagy ami tőle függetlenül történik. A másik "vagy" az lenne, hogy választ magának egy szürke eminenciást, akinek van a világról egy koherens víziója és annak mentén lép majd Trump és kormányzata. Ezt a Trump -figura felületes ismerete alapján szinte kizárhatjuk.
Ha azt feltételezzük, hogy a változtatások átfogó elképzelések nélkül fognak megkezdődni, de a nélkül, hogy leginkább meghökkentő kijelentéseit próbálná ténylegesen is megvalósítani, akkor is az a valószínű, hogy hektikus hónapoknak nézünk elébe, amelyekben a teljesen különböző, elvben egymástól függetlennek gondolt lépések akár össze is gerjedhetnek. Azt csak találgathatjuk, hogy a szinte elkerülhetetlen nem várt hatásokra az adminisztráció tipikusan önkorrekciós lépésekkel, vagy pedig újabb, még váratlanabb húzásokkal fog reagálni. Ugyanígy a jövő titka, hogy az induló "csapat" tartós lesz-e, vagy már az első hónapokban lemondások - lemondatások fogják jellemezni.
Nemzetközi szempontból talán még mindezeknél is fontosabb, hogy bár az USA ma is a föld legerősebb gazdasági és katonai hatalma, ez távolról sem jelenti azt,. hogy vele szemben csupa olyan erő áll, amely passzívan reagál az USA lépéseire. Távolról se. Az USA akcióira, de továbbmenően a "verbális intervencióira" is a tőzsdéktől a külföldi kormányokig, a multinacionális nagyvállalatoktól a különféle tömegmozgalmakig mindenki a maga logikája, érdekei, vélt- vagy valóságos lehetőségei szerint fog lépni. Ez pedig olyan fejlemény-sort eredményezhet, amire az USA kormánya és törvényhozói nem is gondoltak és eszközük sincs azokkal szemben. Ahogy a velük szemben álló erők sem korábbi tudatos törekvéseiket érvényesítik majd első sorban, hanem sok tekintetben reaktívak lesznek és maguk is rögtönöznek.
Mindezek a jövőre vonatkozó találgatások követhetetlenül széles skáláját nyithatják meg s éppen ezért értelmetlenek is. Az azonban szinte bizonyos, hogy a nagy változások korszaka elé nézünk, amelynek során nem csak a különféle erőpozíciók megváltozása a tét, hanem akár a globalizált világ - olyan, amilyen - koordinált volta is felborulhat.
Bálintom! Gratula. Okos elemzés.
VálaszTörlés