A magyar Alaptörvény és a 2012 jan. 2,-i ellenzéki tüntetés az Operaháznál

Az 1989-ben életbe léptetett magyar köztársasági Alkotmányt a Parlament a szavazatok 2/3-ával bármikor módosíthatta. 2010 után a 2/3-os többséggel rendelkező Orbán - rendszer úgy döntött, hogy az Alkotmány egészét Alaptörvénnyel cseréli le. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP mind az alkotmányozás módját, mind a tervezetét súlyosan kifogásolta, ezért annak parlamenti vitáját is bojkottálta. Az EU részéről is alapvető ellenvetések hangzottak el a tervezet bizonyos pontjaival szemben. A Hatalom mindezt figyelmen kívül hagyva erőből egyoldalúan elfogadta az Alaptörvényt. Életbelépése alkalmából önmagát az Operaházban akarta megünnepelni 2012 jan.2.-án. Ennek hírére az Operaháznál többtízezres ellentüntetésre került sor - mintegy delegitimálandó az új alkotmányt. A tüntetés miatt személy szerint Orbánnak is mellékbejáratot kellett használni, hogy a díszünnepségre be- illetve onnan kijusson.

Ezt követően - érveiket nem deklarálva - a bojkottáló ellenzéki pártok is visszaültek a Parlamentbe. Ezzel az Alaptörvény legitimitása jogilag nem vitathatóvá vált.Az EU is tudomásul vette ezt a részletekkel szembeni kifogásai ellenére. Politikailag természetesen az alkotmányozás és az eredménye mindmáig vitatható. Hatályon kívül helyezésére két út képzelhető el. Az egyik, hogy az Alaptörvényen alapuló választásokat követően olyan 2/3-os többség jöjjön létre, amely lényegesen módosítja, vagy újjal cseréli ki az Alaptörvényt. A másik egy olyan népfelkelés, amely az addigi rendszert egészében érvénytelennek nyilvánítja és magának szerez nemzetközi elismerést. Ha sem egyik, sem másik nem következik be, akkor a rendszer politikai negálásának jogkövetkezménye nincs - ellentétben a 2012-es januári tüntetők reményeivel.