2014. december 24., szerda

Magántulajdont vagy javadalmakat osztogat a mai rendszer?

A fülkeforradalom lényege a javak politikai célú újraosztása. Ha kell, törvényhozási eszközökkel, ha kell, más állami eszközökkel megindult a talált tulajdonviszonyok újrarendezése - deklaráltan is mindenekelőtt a külföldi tőke ellenében. A tulajdon újraelosztása részben az "állam" (értsd a politikai rendszer apparátusa), részben pedig a rendszer ilyen, vagy olyan rendű és rangú kegyeltjei javára történt és történik.

A fülkeforradalmat követő első ciklus alatt úgy látszott, hogy a haszonélvezőket sikerült a rendszerbe betagozni, a veszteseket meg ilyen vagy olyan szöveggel széles körben diszkreditálni. (A vesztesek politikai szempontból legpikánsabb kategóriáját az önkormányzatok jelentették, de minthogy azok is túlnyomórészt a kormánypárt embereinek irányítása alatt álltak, a belső manipulációk segítségével ezt az ügyet is megoldották.)

A rendszer irányítója úgy gondolta, hogy ez a folyamat folytatható, hiszen még mindig sok "nemszeretem" tulajdonos maradt az országban. Valójában azonban két ponton is jelentkezett a rendszer kimerülése. Az egyik, hogy az államadósság kezelése nem volt folytatható a korábbi hitelforrásokból, s e miatt új külföldi patrónusra szorult a rendszer. Ez pedig olyan nemzetközi konfliktust generált, amely különféle áttételeken keresztül a rendszer folytathatóságát kérdőjelezi meg. A másik pont az volt, hogy az új kegyeltek igényei immár csak a régi kegyeltek rovására kielégíthető. Ezért a korábbi "jussok" sorsát tette kétségessé a hatalom gyakorlója. Az első lépésben ez inkább csak egyesek politikai befolyásának csökkenésével és a további szerzemények kérdésessé válásával járt együtt és nem érintette a már megszerzett javakat.Az érintettek azonban képesek tovább gondolni a dolgot.

A továbbgondoló számára hirtelen világossá válik, hogy amit a tulajdonának gondolt, azt a begyakorlott mechanizmussal bármikor el is vehetik tőle. A rendszer az ismételt újraelosztással elvben növelné a játékterét és a saját élettartamát. Viszont ha az új tulajdonosok hirtelen rádöbbennek, hogy nem magántulajdonuk, hanem csak bármikor elvehető javadalmuk van, akkor sok minden megváltozik. Maguk és családjuk tétjét csak feltételesen teszik rá a rendszerre és vagy külföldre menekítik mozdítható vagyonukat, ahol bíznak a jogrendben, vagy máshol keresnek vagyoni és személyi biztosítékot arra az esetre, ha a rendszerrel bármi történne.

Talán nem tévedünk, ha a NER felsőbb köreiben mutatkozó ellentétek hírét annak a rádöbbenésnek tudjuk be, hogy amit korábban magántulajdonuknak hittek, azt immár egy ismeretlen jövőjű rendszer javadalmának látják.

1 megjegyzés:

  1. A fentieknek nem mond ellent, ha kiderül, hogy a NER vezetői már korábban is mentettek ki pénzt külföldre. A korrupcióra hivatkozó kitiltás az USA-ból azért is okozhatott zavart a felső körökben, mert a már kimentett pénz sincs biztonságban, ha fennáll a gyanú, hogy nem legális forrásból származott.

    VálaszTörlés