Fb. bejegyzés

Végiggondolatlan kapitalizmuskritikák

Nem szeretem a kapitalizmus terminust, mert már elhangzásakor félrehúz. Azonnal előhívja lehetőségként az ellentettjét, az antikapitalizmust. És mindjárt benne vagyunk a gondolati mocsárban.
Annyi formája van a kapitalizmusnak időben és térben, hogy egy batyuba rántásukkal eleve nem tudjuk, hogy miről beszélünk. Az alapkérdésekről : magántulajdon, jogi keretek között működő szabad piac - vagy sok minden másról. Mert aki az alapkérdéseket vitatja, az a múltba vagy a jövőbe révedő utópista, lett légyen békés álmodozó vagy az erőszak elszánt képviselője.
Ezzel szemben annak megállapítása, hogy az utóbbi évtizedekben domináló berendezkedés válságba jutott, azt nehéz vitatni. Nem is vitatják, keresik a változtatás célravezető módját. Ebben a keresésben vannak közös érdekek a koordinált működés biztosítása céljából és van számtalan, egymást keresztező érdek. Csak remélni lehet, de tudni nem,hogy végülis ba folyamatos működés győz-e, vagy a - minimum részleges - káosz, amiben a nyers erőszak szerepe nő meg világszerte az elmúlt évtizedekben megszokotthoz képest itt meg ott.
De kár ebbe az alkuba és harcba utópiákkal belezavarni. Aki gondolkodik, ne tegye!