Fb. bejegyzés a két táborra szakadt országban a süketek párbeszéde értelmetlenségéről, vagy értelméről

Hozzászólás Lévai Júlia Galamus - cikkéhez, amiben annak értelmetlen voltát fejti ki, hogy (és ahogy) pl. az ATV-ben hárman pl. Borókaival vitatkoznak

Jelenség szinten és praktikusan teljesen egyetértek Juli leírásával. Több mindent azonban másképp fogalmaznék. Tény, hogy Magyarországon a politikailag valamennyire elkötelezett emberek két, egymással köszönő viszonyban sem álló "valóságban" élnek. Az igaz és a hazug fogalma az ebben élő emberek számára értelmetlen, mert evidencia, hogy az övék az igaz, a másoké a hazug. Az egyetlen lehetséges döntési kritérium az lenne, hogy míg az egyik "világot" az euro - atlanti világ minden mértékadó politikai ereje és médiuma osztja, a másikét nem. Ez utóbbiak ezt vérmérsékletültől függően vagy megtévesztés eredményének tartják, vagy magát az euro - atlanti világot tekintik ellenségüknek. Hogy van-e értelme ütköztetni a két világ képviselőit egy tévéműsorban? Az eleve meggyőzött nézők szempontjából az égadta világon semmi, sőt az ilyen műsor csak irritálja ezeket. Naphta és Settembrini valódi vitákat folytattak, Hans Castorp lelkéért, ezek meg nem valódi viták. Csak az a kérdés, milyen médiumok jutnak el a mai magyar Hans Castorpokhoz, a politikailag bizonytalanokhoz, azokhoz, akik nem tudják, elmennek-e választani. Ha úgy gondoljuk - én úgy gondolom - hogy ezekhez a választókhoz a központilag kontrollált, a totalitárius rendszerek agitpropjához hasonlatos médiumok jutnak el szinte kizárólag, akkor ezekben van értelme részt venni a süketek párbeszédében. És ha ennek az az ára, hogy a maradék ellenzéki médiában is legyenek ilyen "párbeszédek", akkor ám legyenek. Ha viszont a kormány által közvetlenül vagy közvetve kontrollált médiumokba nem engedik be a "másik oldal" képviselőit, akkor nincs mit viszonozni.