Handó - Hagyó (Fb.)

Lesz-e európai téma a Handó - Hagyó ügyből?

A médiatörvény és vidéke körüli vita sokáig absztrakt szinten folyt. Itthon és külföldön számos pontról közelítve jelezték, hogy amit a kormány és a parlamenti többség csinált, az a sajtószabadság ellen irányul. A kormány mindenféle formáljogi válasszal méltatlankodott, mondván, hogy ez példásan demokratikus törvényi szabályozás és intézményi rendszer, továbbá azt igényelték, hogy a kritizálók várják ki, hogy a gyakorlatban mindez hogyan működik. Bár született ilyen - olyan elmarasztaló határozat és vélemény a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, lényegében kivárták. És akkor jött a gyakorlat: a Klubrádió ellehetetlenítése. Természetesen a kormány ezügyben is prókátorkodik és méltatlankodik, de a Klubrádió neve és ügye olyan fórumokat és vezető politikusi érveléseket bejárt, ami alighanem példátlan egy ilyen kis magyar médium esetében. Mert ebben látták a puding próbáját, azt a bizonyos gyakorlatot, amely a médiahatóságot és az egész szabályozást minősíti.

A médiaszabályozáshoz hasonló visszhang kísérte - kíséri a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos törvénykezést, a kialakított intézményi rendszert és a kinevezéseket. A kormány reagálása is szinte azonos volt. És alig telt el néhány hét, itt máris történt olyan lépés, ami a puding próbájának tekinthető. A személyében Fidesz - kötődésűnek tekintett Handó Tünde az u.n. Hagyó-ügyet egyéni döntésével a kecskeméti bíróságra helyezte át. Az ellenzéki médiumok és jogi szakemberek azonnal rámutattak: ez volt az az ügyészség és bíróság, amely Zuschlag pénzügyi visszaéléséből gondosan dramatizált politikai kirakatper - tengerikígyót csinált. E miatt aggodalmas, hogy ez Hagyó hasonló természetű ügyével is meg fog történni. Itthon azonnal kikerekedett ebből a szokásos kormány - ellenzék diametrálisan ellentétes értelmezési vitája.

A kérdés az, hogy válik-e a Handó - Hagyó tematikából is nemzetközi ügy a mai helyzetben. Minthogy eddig csupán az egyéni mérlegelésű kiszignálás történt meg, tekinthető-e ez önmagában a független és pártatlan bíráskodáshoz való jog sérelmének, vagy egy ilyen felvetés meg nem történt eseménnyel kapcsolatos jogtalan gyanút , azaz pejudikálást jelent? A magyar kontextusban várható, hogy a kormány és kritikusai az egymással ellentétes pozíciót fogják elfoglalni. A kormánypropaganda ezen felül bizonyára fittyet fog hányni Hagyóval kapcsolatban az ártatlanság vélelmére és az eljárást kifogásolókat eleve bűnpártolóknak, akár bűntársaknak fogják minősíteni. Éppen ezért kérdéses, hogy ebben a szakaszban a külföldi mértékadó politikai és médiakörök szükségesnek látják-e a kiszignálás gyanúkeltő módját tematizálni, vagy a kivárás mellett döntenek és más kontextusban használják majd az esetet a megfelelő helyen és pillanatban. Mert hogy az ügy a figyelmüket nem kerüli el, az biztosra vehető.