Bejegyzésem J.D. posztjára a FB.-on az ország helyzetéről

Túlcifrázod. A probléma sokkal egyszerűbb. Az országban igen kevés olyan ember él, aki egzisztenciálisan ne függne az államtól. Ezért fikció Magyarországon az állam mellett a társadalomról, mint sajátos entitásról beszélni. A rendszerváltás óta egyetlen kormány se törekedett az állami szerep csökkentésére, így - most nem nézek utána - a teljes nemzeti jövedelemnek mintegy 10 százalékponttal nagyobb hányada folyik át a költségvetésen, mint más EU-s országokban. Erre az alaphelyzetre épült egy szűk, kis csoport mindenre elszánt terve, hogy az állam minden eszközét a kezébe kaparintja. Erre adta meg a lehetőséget a 2/3 a magyar választók és a választási rendszer "jóvoltából". Megpróbálnak egy sajátos, új pártállami rendszert összehozni az adott világgazdaság és az adott szövetségi rendszer keretei között. Ez a kísérlet testidegen, de a kilökődési mechanizmust fékezi a jogvita és az, hogy az EU az eddigi formában válságban van. A kísérlet mindenképpen életképtelen.De hogy hogyan fog véget érni, az millió tényezőtől függ, ezért megjósolhatatlan. A vég azonban nem lehet távoli - tekintettel mind a tényleges, mind a kvázi - autarkia lehetetlenségére az ország adottságai, geopolitikai helyzete miatt. A lakosság ebben a helyzetben túsznak tekinthető. A túsznak a mindenkor adott körülmények között van korlátozott cselekvési lehetősége. Ezen túl szökhet, illetve elkövethet egyéni és kollektív öngyilkosságot