Minden bizonnyal viharos őszünk lesz, amely az év végére alapvetően megváltoztatja a világ arculatát. Éppen ezért maguk a fejlemények nem láthatóak előre. A felgyorsult, instabil állapotok között más "szabályok" érvényesülnek, mint a nyugodt periódusokban.
Vegyük előre azt, aminek rendelt határideje van. Elnökválasztások lesznek az USA-ban. Az Unió helyzete a világban azt kívánná, hogy a riválisok kifelé az egység képét mutassák és egymás között vívják meg a politikai harcokat. E helyett alighanem ádáz választási harc lesz, amelyben nem lehet tudni, hogy az országban és a világban mi kerül felszínre.
Szűkebb régiónkról, az EU-ról tudjuk, hogy addig húzza az időt, amíg csak lehet és igyekszik látszat-és félintézkedésekkel betömni a réseket. És ha nem lehet? Ha pánikban kell valahogy dönteni?
Hogy reagál a világgazdaság a politikai instabilitásra? Mindenki csak az irháját menti? Vagy lesznek, akik ilyenkor akarják megalapozni a jövőjüket egy kigondolt következő periódusra?
Magyarországot illetően a jövő annyiban világosan látható, hogy a status quot a gazdasági "igazság pillanata" fogja felbillenteni. Hogy aztán mi következik, azt szintén nem lehet megmondani. A politikai osztály egyetlen csoportjától se várhatóak kreatív, lendületes kezdeményezések. A civil szférától sem. A népi dühkitörések pedig - ha vannak - spontának és közvetlenül nem vezetnek sehová. Marad a régi közhely: úgy még sohase volt, hogy sehogy se lett volna.
Ez így együtt - rémisztő. De meri-e valaki határozottan, kétséget kizáróan állítani, hogy biztos abban, hogy a világ arculata még az idén megváltozik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése