Pávatánc recesszióban

Messziről jött ember azt mond, amit akar - ez a mondás járta régebben. Ma viszont a nemzetközi pénzügyi világ egy világfalu. Elvileg mindenki mindent tud, méghozzá azonnal - feltéve, ha tudni akarja. Itt a bökkenő: a pénzpiacokon senki sem akar tudni a fundamentumokról, csak a másnapi kereslet - kínálat érdekli. S így, mint kiderült, akinek nem fontos, hogy komoly körök komolyan vegyék, az változatlanul azt mond, amit akar. De mennyire! És ha nem fenyegeti közvetlen likviditási válság az országot (mint most Magyarországot), akkor a pénzpiacok látszólag hihetnek is neki.

Egy ország recesszióban van: az ma is stigma.Annyiban kevésbé, hogy sokan, korábban szolídnak gondolt gazdaságok is abban vannak. Így aztán lehet handabandázni az okokkal, kilátásokkal. De nem lehet megtéveszteni azokat, akiknek komoly érdekei fűződnek az országok helyzetének reális és hosszabb távú megítéléséhez. Vagyis a hitelminősítőket és a termelőtőkét beruházni szándékozókat. Ők nagyonis figyelembe veszik, hogy egy adott kormány gazdaságpolitikájától mit lehet várni minimum középtávon. Ebben a pávatánc mit sem befolyásolja őket: ha nem látják a kilábolás feltételeit, akkor úgy lépnek, hogy az következményében tartósítja a recessziót.

Harmadik terep a külföldi kormányok, a nemzetközi szervezetek. Ők persze szintén keresztüllátnak a hivatalos nyilatkozatokon, a pávatáncon. De hogy ebből mikor mit visznek a nyilvánosság elé, az politikai meggondolásokon alapul. Ezt nem csak az átlagos hírfogyasztó nem láthatja előre, hanem a különféle elemzők se. De ami még "cikibb" - maga a páva sem. Az ugyanis olyan együttállásoktól függ, amik előre kalkulálhatatlanok. Ráadásul a tények itt csereviszonyra lépnek a kialakuló közhangulatokkal is, ami aztán végképp előre becsülhetetlenné teszi a jövő politika - motiválta lépéseit. Hogy ugyanis milyen blöfföt mikor hívnak le, melyik számlát mikor nyújtják be.

Ha valami előre- becsülhetetlen, akkor lehet nem létezőnek tekinteni. Lehet tovább járni a pávatáncot, nyomni a szeszélyes sódert - legfeljebb a tét emelkedik ezzel. De ez kit érdekel, ha a  kőszobor közeledő nehéz lépteit sokan nem akarják meghallani és el akarják fogadni, hogy a zaj más tájak földrengéseiből hallatszik csak időnként ide?