2015. január 20., kedd

Németh Miklós, Bajnai - avagy a félreszocializált ellenzéki értelmiség

Sok ellenzéki érzületű értelmiséginek arra jár a feje, hogy vár egy kedvére való, szinte hibátlan miniszterelnökre, attól egy olyan programot vár, amely megoldást kínál az ország szerinte fontos összes problémájára és utána már csak az a csekélység lenne hátra, hogy bekövetkezzen a kormányváltás. Az túl egyszerű lenne, hogy politikához nem konyító szurkolóknak minősítve negligáljuk őket. Ők ülnek a tribünön, ők kiabálnak be. Adott esetben befolyásolják a politikusokat - politikus jelölteket, illetve közvetlenül és közvetve, így vagy úgy a választók egy részét is. Inkább tehát gondolkozzunk az okain is - tán megértjük.

Alighanem a közelmúlt két példája okozhatja ezt a fajta infantilis elképzelést a politika világáról. Bármit gondolunk is Németh Miklós, illetve Bajnai miniszterelnöki teljesítményéről, az nem vitatható, hogy markánsan különbözött politikájuk az elődjükétől és intellektuális szintjüket, kommunikációjukat tekintve megfeleltek az értelmiségi közönségük igényeinek. Függetlenítették magukat az őket delegáló pártok kontrolljától és megzsarolták a szavazógépként működő parlamentet: ha renitenskednek, akkor ők lemondanak és ott az előrehozott választás. Ugyanakkor mindketten értették a külvilágnak Magyarországgal szembeni aktuális elvárásait és annak meg is feleltek. Mindez mutatja, hogy rendkívüli, kivételes körülmények vették őket körül.

Ám ennek a rövid ideig tartó furcsa, a politika fölött lebegő politikának meg is lett a következménye. Az őket delegáló pártok hatalmasat buktak a soron következő választásokon. A miniszterelnökök pedig azonnal, vagy kisvártatva távoztak a magyar politikából és az üzleti életben folytatták karrierjüket. Mivel mindketten hagytak maguk után bizonyos körökben jó emléket és mindkettőjükkel kapcsolatban felvetődött a visszatérés lehetősége. Aztán mindketten beleütköztek a pártok világának nemszeretem sajátosságaiba és gyorsan távoztak.

Maguk mögött hagytak azonban az értelmiségi politizálók körében olyan mintát, amit sokan képtelenek a helyén kezelni, sőt általában azt se ismerik fel, hogy voltaképpen ez van a politikáról alkotott elképzeléseik mögött.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése