Fb,
Ha Orbán ragaszkodik a székéhez
Egy egyetlen személyhez kötődő rendszernek megfelelő közegben vannak ugyan előnyei, de ezek más körülmények között visszaütnek.Ennek vagyunk most tanúi Orbán esetében is. Minimálisra csökkentik manőverezési lehetőségeit. Túlságosan kiismerték és ezzel minden szava és tette a bizalmatlanság és gyanakvás gránitfalába ütközik immár mindenhol, kivévén saját elszánt híveit. Végülis ez volt a magyarázata 2002-es és 2006-os "váratlan" választási vereségének is. A kivétel aspeciális okok következtében létrejött 2010-es elsöprő győzelem volt.
Emlékezhetünk arra, hogy Orbán megpróbálkozott többször is manipulálni azzal, hogy valamelyik látványos funkcióját másnak engedte át, de ezek mindig kínos visszakozással végződtek. Most is mutattak jelek arra, hogy ismét ehhez a gyenge cselhez kívánt folyamodni, átadja a kormány vezetését másnak és ő meg más posztról tartja kézben a tényleges szálakat. Úgy látszik, ezt a megoldást elvetette, ami egyáltalán nemmeglepő. Ha ugyanis a háttérből valóban ő irányít, akkor ezen a szitán mindenki átlát és továbbra is őt támadja, akinek vele van baja, a strómanja meg új gondokat okozó szánalmas figurává válik. Ha viszont önmagánál rátermettebb személyt tol előtérbe, az az adott kül-és belpolitikai helyzetben önjáróvá válhat.
Most nagy a valószínűsége, hogy ragaszkodni fog a székéhez. Ezzel meg tudja hosszabbítani országlását, de igazi céljához egy jottányit se jut közelebb. A gyanakvás falát kikezdeni már nem képes. Mennél jobban tartja magát a megszokott farkasbőrhöz, annál inkább eleve értelmetlen a manőver. Ha viszont báránybőrben tűnne fel, akkor azt sokan szívesen fogadnák, amit saját rendszeréből önmaga visszavon, de a hiteltelensége farkasordító lenne és még a nevetségessé válással is számolnia kellene.
Miért hát a ragaszkodás a vesztett pozícióhoz? Egyrészt alkatilag képtelen veszíteni. Másrészt csodában bízik. Hallotta az ismert maximát: Qui habet tempus, habet vitam. Életet talán igen - csak milyet.
A tegnapi nap lényege olyannak látszik, hogy a színfalak mögött Orbán lényeges engedményeket tett (megadta magát az erővel szemben), a nyilvánosság előtt pedig tovább folytatja kisded játékait. Kérdés, hogy az EPP még tényleg benne látja-e magyarországi elvbarátját, vagy feltűnés nélkül akarja megbuktatni, mint Meciar és Kaczynsky esetében tette. A demokratikus ellenzéket mindenesetre nehéz helyzetbe hozták, mert az a látszat, hogy az EU-ba és a Nato - ba belefér egy ordítóan tekintélyelvű, a liberális demokrácia normáit látványosan lábbal tipró rendszer. Lehet, hogy ez csak látszat és el vannak szánva, hogy a magyar jobboldallal csináltatják vissza a demokrácia leépítését, de nem világos, hogy ebben milyen szerepet szánnak a magyar demokratáknak és hogy vezetik rá őket erre a szerepre. De az is lehet, hogy nincs komplex tervük. Mindig egylépéses akciókban gondolkodnak sok problémájuk közepette. Ez csalódás lenne az elmúlt másfél hét összehangoltnak látszó szőnyegbombázása után. Mindenesetre akinek nem tetszik a rendszer, nem tetszhet a látható EPP sem.
VálaszTörlés