A hitelesen európai gazdaságpolitikáról (Fb.)

Mitől válhat hitelesen európaivá a magyar gazdaságpolitika?

Az európai napirend következtében evidens kulcslépésnak tekinthető, hogy Magyarország az első körben aláírja-e a tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést. Rövid távon ez nem jelenthet különös gondot a magyar kormány számára. Ha ugyanis meg akarja kötni a készenléti hitelszerződést az IMF- EU - EKB tárgyalóküldöttséggel, abban amúgysem vállalhat kevesebbet egy ilyen szerződés pontjainak betartásánál. Az egyezményhez csatlakozás ennél többet csak annyiban jelent, hogy a fiskális egyeztetést az ország hosszú távon is vállalja. Ez azonban aligha igazi döntési kérdés a kormány számára, mert ha később deviálni akarna az akkori kormány az egyeztetett politikától, az újratermelné a konfliktushelyzetet az akkori Unióval - amiből megintcsak Magyarország húzná a rövidebbet.
A másik cölöp, ami a hiteles európai politikához kell, az a megfelelő monetáris politika. Tankönyvízű teoretikus megközelítésben az önálló monetáris politika biztosít bizonyos játékteret az országoknak, amellyel a reálgazdaságuk gyorsabb fejlődését mozdíthatják előre. De nem itt és most. A világ- és az európai gazdaság válságjelenségekkel küzd. Magyarország devizában eladósodottsága, az országgal szembeni mély és tartós bizalmi válság, a forint feltűnő volatilitása illuzórikussá teszi az önálló monetáris politikában rejlő lehetőségek kihasználását. Ezzel szemben az ERM2 rendszerhez tartozás drámaian csökkenthetné a bizalmatlanságot és a forint védelme, a spekulációs támadások visszaverése nem egyedül az MNB-ra maradna, hanem osztoznának benne az euroövezet országai is. Természetesen az ország ma nem érett az övezethez való csatlakozásra. Viszont huszárvágás lenne, ha a hitelkérelmi javaslat tartalmazná az ERM2-höz való csatlakozás pontos és hiteles menetrendjét. Ez politikailag méltánylást kiváltó lépés lenne olyankor, amikor sokan kételkednek a közös valuta fenntarthatóságában. A nemzetgazdasági érdeket a csatlakozás árfolyamsávjának megfelelő megválasztása, majd később az eurora való áttérés tényleges időpontja szolgálhatná. A politikai méltánylásnál talán még fontosabb lenne egy ilyen döntés beruházásvonzó hatása most, amikor igen csekély a hajlandóság a magyarországi befektetésekre.
Az egyértelmű elköteleződésnek kizárólag pozitiv hozadéka lenne mind az ország tekintélye, mind a gazdasági stabilitás és növekedés feltételei tekintetében. Az európai rendszer egészén túlmutató speciális kockázatai pedig nincsenek.