Hol mindenhol landol Nádas ÉS - cikke? (Fb.)

Biztos, hogy Nádas cikkének számos részállítását joggal lehet vitatni, de legalább ennyire egyértelmű, hogy a fő vonalakat tekintve igaz a kép, amit felvázol. Minthogy már korábban is megírta, a "haditikot" tőle is megtudta sok ember, de a jobban tájékozottak ezt nélküle is tudták. Tudták, de hagyták. Egyrészt nem tudhatták, mihez kezd Orbán a kétharmados hatalommal, másrészt sokan remélték, hogy a 2008-as válság kisiklás volt, amit egy konjunktúra fog követni. Most már világos a kép és a világpiac, az EU és az USA (a sorrend közömbös) eldöntötte, hogy ezt Magyarországon így tovább ne.

Kérdés, hogy egy író cikke egy kis magyar hetilapban számít-e valamit ekkora léptékben. Szerintem igen. A számos elemi információt egységes - bár nem hibátlan - struktúrába rendező, relatíve rövid írás "aha" érzést ad és sok elemzőt sok munkától kíméli meg. Ráadásul mindenhol egyszerre. Feltéve, ha tényleg eljut mindenhová. Tételezzük fel, hogy eljut. Mégpedig azért, mert a nemzetközi diplomácia, a stratégiai kutatóintézetek, a piaci elemzők és a nívós világsajtó egyaránt ki vannak éhezve a magyar információkra. Ezért nyilván magyarul tudókat is igénybe vesznek az információgyüjtésre és ebbe biztos, hogy a komolyan vehető média figyelése is beletartozik. De ha ez az első körben nem történne meg, elég, ha egyetlen fontos sajtótermék hírt ad róla - és akkor a második menetben jut el mindenhová. Nádas esetében valamelyik német orgánum szinte biztos, hogy előáll vele.

Van azonban még ezen is túlmutató jelentősége egy ilyen cikknek. Tegyük fel, hogy az igazán fontos körök számára nincs a cikkben semmi nóvum. Ebben az esetben sem közömbös tény azonban, hogy ez valami exkluzív tudás marad-e, vagy pedig számos outsider is hozzáférhet. Minthogy a cikk ezt az utóbbi variánst jelenti, ez alighanem a döntések és az abból következő lépések során figyelembe veendő befolyásoló tényezővé válhat.

Ami már most a cikk tartalmi vonatkozását illeti, a legfontosabb talán az, hogy az államot, a politikai elitet, a magyar nagyvállalkozókat, beszállítóikat és az árnyékgazdaság morzsáinak haszonélvezőit egységes rendszerként mutatja be. Ennek a világnak az összetörésére egy államcsőd kedvező lehetőségnek tűnhet. Természetesen ezt mindenkinél jobban értik azok, akiknek a legnagyobb a hasznuk a statusquoból. Így ők juthatnak arra a következtetésre, hogy a manifeszt csőd árnyékában egy preventív lépés számukra még mindig előnyösebb, mint ha hagynak mindent a fejükre omlani.