Turulkeresztény Európa

Mondani bármit lehet, elvégre posztmodern világban élünk. Ha kellő pozícióban van, aki szól, akkor a világ hírügynökségei hírt adnak róla. A  szavakra bárki reagálhat, de akár úgy is csinálhat, mint ha meg se hallotta volna. Jobbára az utóbbi történik. Elvégre posztmodern világban élünk.

Az a látnoki zagyvalék, amit a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban előad itthon és külföldön, komoly reagálás nélkül marad. Mert a szerepük szerint komolyaknak - folyamatosan láthatjuk - nem érdekük reagálni. A magyar Fidesz-hívőknek jó ez úgy, ahogy van. A kormánnyal szemben állók számára a téma inkább "kis színes", nem pedig fontos tartalmi kérdés. A magyar egyházak, amelyeknek nagy teológiai apparátusa van, a kérdést politikai oldalról közelítik meg. Ha megkapják a kellő sokirányú támogatást a miniszterelnöktől - egymás törekvéseit pedig nem akadályozza a másik, inkább alkalmanként segíti -, akkor nem érdekük doktrinális kérdésekben konfliktusba bocsátkozni. Különösen, ha egyházukon belülről sem éreznek nyomást.az eretnek gondolatok elítélésére. Külföldön még egyszerűbb a helyzet. Egyrészt a magyar miniszterelnök ott nem olyan fontos személy. Másrészt, ha polemizálnak vele, van számos fontosabb kérdés is számukra, mint a spirituális obskurantizmus, amely a jövő Európájának kíván utat szabni. Végül a magyar miniszterelnök egy-egy külföldi megszólalásában nem is bontja ki doktrínájának összes elemét, így nem történik meg azokkal a kényszerű szembesülés. Vagyis a turulkereszténység teljes kibontottságában megmarad hazai és határokon túli magyar kontextusban.

Ha senki nem érzi indíttatva magát, hogy a makacsul azonos alapokat és az igen változatos konkrét formákat öltő víziót érdemben elemezze és bírálja, akkor felvetődik a kérdés, hogy van-e annak egyáltalán fontos funkciója, vagy csak az Illetékes hóbortjáról, imázsépítéséről van-e szó. Kis utánagondolás után azonnal adódik a válasz: van fontos funkciója, sőt kettős funkciója van. Szolgálja egyrészt itthon a mindmáig érvényes "egy a tábor, egy a zászló" politikai törekvést. Egyesíti a teljes jobboldali spektrumot, egészen a szélekig. Garantálja, hogy Magyarországon ne lehessen világos határvonal a mérsékelt és a radikális jobboldaliak között. Akkor sem, ha a jobbszélnek önálló szervezetei és orgánumai vannak. Ezek ugyanis nem veszélyeztetik a kormányhatalmat. Azt valami kialakuló jobbközép erő veszélyeztetné.De ilyen nem jöhet létre, mert lehetséges képviselőit túszul ejti a vízió keresztény vonulata, aminek a turullal való házasítását nem kifogásolták meg a keresztény egyházak (stílusosan : Nihil obstat! ) sem itthon, sem máshol Európában. Másrészt a vízió, mely egész Európa számára inaugurálja a spirituális megújulás nélkülözhetetlenségét a nagyrégió megmentéséhez, keretet ad a magyar miniszterelnök  EU-nak szóló pávatáncának, amely egyszer a lojalitás csáblépéseit járja, másszor fenyegető pózba merevedve prófétai hevülettel ostorozza annak alapértékeit és intézményrendszerét.