2012. június 8., péntek

Kelet-Középeurópa és a kétsebességes Európa lehetősége

Az Unió tagországai sok tekintetben oszlanak meg, de ezek között két kiemelkedően fontos dimenzió a gazdasági fejlettség és az egységes Európára törekvés intenzitása.Olyan kiélezett helyzetben, mint a mostani, ezeknek a dimenzióknak még inkább megnő a jelentősége - ez még magyarázatra se szorul. Az euro válságát szinte mindenki az eleve adott fejlettségi különbségekre vezeti vissza, amelyek a közös pénz hatására eddig nem csökkentek, hanem nőttek. A válsághelyzetek pedig szükségképpen felerősítik a politikában a centripetális és a centrifugális megoldási törekvéseket egyaránt.

Ha divergálnak az elképzelések, az még nem feltétlenül vezet az Unió széteséséhez. A Lisszaboni Szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy a tagországok egy része az u.n. megerősített együttműködés formulájával oldja meg az olyan fokozott integrációját, amit a többi tagállam nem, vagy egyelőre nem kíván.A részt nem vevő országok pedig mérlegelhetik, hogy ezt tudomásul veszik-e, vagy egy ilyen fejlemény megkérdőjelezi az Unióban maradásuk értelmét.

Németország az a nagy súlyú tagállam, amelyik semmiképpen nem akarhatja sem az Unió szétesését, sem pedig a nemzetállami pozíciók Unión belüli általános megerősödését, ezért messzemenően hajlandó szuverenitásának további elemeit feláldozni.  Nyilván ebben vele tartanának a német gazdasághoz erősen kötődő fejlett gazdaságú tagországok is. A megerősített együttműködés konstrukciójához azonban politikailag nélkülözhetetlen Franciaország részvétele is: nélküle egy német blokk alig több, mint a nemzetállami szétesés egy alterált formája. De az együtt lépés érdeke Franciaországnak is. Kockázatos lenne elvállalnia az önálló pólusképzés terhét, különösen, ha az Unió déli tagállamainak gondját kellene pólusként a nyakába vennie. E mellett azonnal elvesztené agráriuma finanszírozási forrását is, ami megoldhatatlan politikai válságot váltana ki az országban. Így valószínűsíthető a német - francia kompromisszum megszületése. Ez lenne a bázisa a fokozott integrációval járó megerősített együttműködésnek, az ehhez való kapcsolódásról kellene döntenie a többi tagállamnak.

Egy ilyen fejlemény esetén az egyedi döntések determinált és esetleges tényezőktől egyaránt függnek, de- ezen felül - az egyik tagország pozitív vagy negatív döntése erősen kihat a többiek mozgására is. Ebből a szempontból érdemes külön is odafigyelni Kelet - Középeurópára. A cseh, a szlovák és a magyar gazdaság erősen a német gazdaság függvénye, viszont fejlettségben a hátrányban lévők közé tartozik. Politikailag mindhárom országban hol erősebben, hogy gyengébben, de szerepet játszik a nacionalizmus. Ezért kétséges, hogy csatlakozni akarnak/tudnak-e egy gyorsabb integrációs mozgáshoz. Talán a "tesztelés" szempontjából Szlovákia szerepe a legfontosabb, lévén pénze az euro. Ha Szlovákia csatlakozna egy kialakuló szorosabb integrációhoz, az nyomás alá helyezné Csehországot is, növelve döntése tétjét. Egy ilyen helyzetben Magyarország számára még kiélezettebb lenne a helyzet: vagy feladja intenzív különútas ábrándjait, vagy elvesztheti sokévszázados gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatrendszerét a nélkül, hogy a helyére bármi más kézzel foghatót tudna állítani. Ez a végleges leszakadás valószínű kockázatával járna.

Lengyelországot bonyolultabb módon érné kihívás. Önálló középhatalmi törekvéseit ugyan revideálnia kellene, de számottevő belső piaca révén nem lenne olyan gyors döntéskényszerben, mint a többi "visegrádi" társa. Kivárhatná a közvetlen fejleményeket és számíthatna arra is, hogy mérete, történelme, geopolitikai helyzete miatt Németország számára is létezik elkülönített lengyel - kérdés, így nagy valószínűséggel érkezne speciális német ajánlat arra nézve, hogy mi legyen Lengyelország helye, szerepe egy "kétsebességes" európai integrációban.

Mindez nem több laikus morfondírozásnál. Haszna csak annyi, hogy a majdan ránkzúduló eseményeket, híreket ne csak "utánvéttel" és önmagukban, hanem valamiféle előzetes értelmezési kerettel és bizonyos várakozásokkal összevethetően fogadhassa az, aki ezt igényli.

1 megjegyzés:

  1. Sokfelől feszegetik a statusquot : http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=558650

    VálaszTörlés